Tetszett a cikk?

Mi is az a coaching? Hogyan tudják a vállalatvezetők a gyakorlatban is hasznosítani? Részlet Mary Beth O’Neill Coaching, A vezetői szerep és feladat tudatosítása című könyvéből, ami a HVG Könyvek jóvoltából már magyarul is olvasható.

A coachingkapcsolat azzal kezdődik, hogy a vezető dilemmával néz szembe, úgy érzi, elakadt. A vezetői coaching lényege, hogy segítse a vezetőt a kihívások leküzdésében és abban, hogy a közben tanultakat a szervezet számára eredményekké alakíthassa át. Az újságírókhoz vagy az antropológusokhoz hasonlóan a coachokban is természetes és igen fejlett kíváncsiság él az ügyfél problémás helyzete iránt. Emellett a coach jellemzően ugyanazokkal a fogalmi rendszerekkel, képekkel és metaforákkal dolgozik, mint a vezetők; arra ösztönzi az ügyfelet, hogy gondolkodásában, a jövőbeli állapot elképzelésében, a tervezésben és elvárásaiban legyen szigorú önmagához; arra készteti a vezetőket, hogy fejlesszék tanulási képességeiket, és lépjenek feljebb jelenlegi kompetenciaszintjükről; fejleszti az ügyfél képességeit, hogy az nehéz helyzetekben úrrá tudjon lenni szorongásain.

                Coaching
„Vezető” alatt olyan vezetőket értünk, akik szervezetük csúcsán vagy felsőbb szintjein helyezkednek el: vezérigazgatók, főigazgatók, gyárvezetők és ügyvezető igazgatók. A vezető munkáját három, tágabban értelmezett feladatban határozhatjuk meg, ezek: a cselekvési terület kommunikálása, vagyis a szervezet küldetésének, jövőképének és céljainak meghatározása a fő érintettek felé, valamint a lehetőségek és kihívások felvázolása. Az elkötelezettség kialakítása, kapcsolatépítés és olyan interakciók előmozdítása, amelyek hatására a csapatok kiemelkedő teljesítményt nyújthatnak, valamint az eredmények elérése mások közvetlen erőfeszítései, illetve a vezető saját erőfeszítései révén.
 
A vezetői coaching célja, hogy az ügyfél a fenti három feladatot minél hatékonyabban tudja ellátni. Vannak olyan coachok, akik csak egyszemélyes vezetői coachinggal foglalkoznak. Mások a nagyobb szervezetváltozási projektek eszköztárának egyik elemeként alkalmazzák a coachingot.

Könnyen azt gondolhatnánk, hogy ez a coaching a vezető által irányított csapat dinamikájától elszigetelten működik. Ez természetesen nem így van, még akkor sem, ha a coachingban csak a vezető vesz részt. Akár a teammel közösen, akár attól függetlenül zajlik, a coachingnak számításba kell vennie úgy a csapatot, mint az egész szervezetet. A vezetői coaching egyik célja, hogy a beosztottak hatékonyabb irányítása érdekében a vezetőt saját csapata felé fordítsa. Ennek köszönhetően a vezető és csapata egyaránt eredményesebbé válhat.

A szervezetek legfelső szintjein levő vezetőknek megvannak a maguk aggodalmai. Ők azok, akik a részvényesek, tulajdonosok és üzlettársak ügyeivel, az utódlás, a vállalat iránti lojalitás, a stratégiai szövetségek és a piaci pozíció kérdéseivel foglalkoznak. Sokan úgy tartják, hogy nekik nem szabad segítséget kérniük, mert az csak tovább fokozza bennük a „magányos ember a csúcson” érzést. A közép- és a csúcsvezetőknek nyújtott coaching közötti legnagyobb különbség a hangnem és a tempó eltéréseiben észlelhető. A csúcsvezetők nagyobb keménységet várnak el a coachtól. A keménység annyit tesz, hogy a coach tudja, mikor váltson a tapintatosról egy őszintébb, direktebb megfogalmazásra a kívánt hatás mihamarabbi elérése érdekében.

hvg.hu Karrier

Kérdezéstechnika: melyek a jó kérdések?

Mik a gyengéim? Hogyan tudom ezeket ellensúlyozni? – kérdezte 2002-es Vezetés című munkájában Rudolph W. Giuliani egykori New York-i polgármester. Ha létezne olyan, az összes vezetőnek szóló lista, amelyben felsorolnák a „jó” kérdéseket, akkor a fentiek lennének a lista élén. Ezeket a vezetőknek folyamatosan fel kell tenniük. A válaszok azután útmutatóul szolgálnak számukra azzal kapcsolatban, hogy mit, kitől és mikor kérdezzenek. Részlet Terry J. Fadem A kérdezés művészete című könyvéből, ami a HVG Könyvek jóvoltából már magyarul is olvasható.

hvg.hu Karrier

Kérdezéstechnika: melyek a tipikus hibák? Hogyan kerüljük el a felsülést?

Nem mindenki ugyanolyan ügyes a kérdezés terén. Számos hibába beleesünk, amikor kérdezünk, vagy nem vesszük észre, hogy létfontosságú lenne folytatni a kérdezést. Ráadásul úgy is követhetünk el hibákat, hogy észre sem vesszük. Mások ugyanakkor nagyon is észreveszik. Részlet Terry J. Fadem A kérdezés művészete című könyvéből, ami a HVG Könyvek jóvoltából már magyarul is olvasható.

Szorong és pánikol Robbie Williams, amikor idegenek mennek oda hozzá fotót kérni

Szorong és pánikol Robbie Williams, amikor idegenek mennek oda hozzá fotót kérni

Nézőpont: Orbán nem a közvélemény-kutatásokról beszélt, amikor azt mondta, 2021-ben az ellenzék vezetett

Nézőpont: Orbán nem a közvélemény-kutatásokról beszélt, amikor azt mondta, 2021-ben az ellenzék vezetett

Az első osztályosok között a legtöbb az évismétlő, 4,5 százalékuk kezdi újra az elsőt

Az első osztályosok között a legtöbb az évismétlő, 4,5 százalékuk kezdi újra az elsőt

Charles Boycott leadja a Tiszára │ Elvitelre

Charles Boycott leadja a Tiszára │ Elvitelre