A diák az utóbbi évben többször is sikertelenül próbálta letenni a középfokú nyelvvizsgát, mert a beszédértés felmérésére szolgáló résznél - évek óta fennálló hallásproblémája miatt, a megfelelő tájékoztatás, valamint a speciális vizsgázási mód hiányában - nem értette a magnóról lejátszott szöveget.

Az ügyben különös jelentősége van annak, hogy egyes személyek esetében már megállapítható a fogyatékosság, azonban az nem olyan mértékű, hogy jogosultságot adna a jogszabályban biztosított kedvezményekre. Ilyen kedvezmény a nyelvvizsga alóli mentesülés lehetősége. A fogyatékossággal élő emberek vonatkozásában a nyelvvizsgáztatási eljárások módszertana nem egységes, a vizsgákról szóló tájékoztatók nem megfelelőek, nem hozzáférhetőek és nem teljesítik a könnyen érthetőség kritériumát, ezzel pedig sérül a jogbiztonság - állapította meg az országgyűlési biztos.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint "az állam nem teljesíti az alkotmányban, az ENSZ-egyezményben és a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségét, amennyiben nem teremti meg a fogyatékossággal élők objektív jogérvényesítési korlátozottságát oldó feltételeket".

Az ombudsman megkeresésére a Nyelvvizsga Akkreditációs Központ vezetője felkérte az akkreditált vizsgaközpontokat, hogy belső működési rendjükben fogalmazzák meg, tájékoztató anyagaikban hirdessék ki, miként segítenek a fogyatékossággal élő vizsgázóknak annak érdekében, hogy egyenlő esélyeik lehessenek a nyelvvizsgán.