A 16 600 dolgozó adatait összegyűjtő tíz vizsgálat elemzése azt mutatta, hogy egészségügyi előnyökkel jár, ha valakinek van beleszólása, hogyan alkoljon a műszakbeosztása vagy például részmunkaidőben dolgozik.   

A Cochrane Adatbázisban közölt tanulmány a kutatók szerint nem azt bizonyítja, hogy a rugalmas munkaidő önmagában jobb egészséghez vezet, hanem azt, hogy "a kontroll érzete a munkában jót tesz az egészségnek". Clare Bambra, a brit Durham Egyetem munkatársa elmondta, hogy a jelenség hátterében a csökkenő stressz állhat, melynek következtében alacsonyabb lesz a vérnyomás, lassabb a szívritmus, valamint javul az alvás minősége és ritkábban jelentkezik napközbeni fáradtság.

Több korábbi vizsgálat összefüggést talált a nagy munkaterhelés és a szívbetegségek, a depresszió és más betegségek kockázatnövekedése között. (A nagy terhelés alatt azt értik a kutatók, hogy a feladat megerőltető, ugyanakkor a dolgozónak szinte nincs befolyása munkavégzésének körülményeire.) Ezért növekvő érdeklődés mutatkozik a hagyományostól eltérő munkavégzési formák, így a rugalmas munkaidő, a távmunka vagy a megosztott munkaidő iránt. Bambra elmondta, hogy az általuk elemzett tíz tanulmány közös hiányossága, hogy nem a véletlen mintavétel szabályainak alkalmazásán alapuló, ellenőrzött vizsgálati módszert alkalmaztak, holott valóban érvényes következtetések levonásához ilyenekre lenne szükség.