Minden második magyar úgy érzi, hogy kompromisszumot kell kötnie, ha a családról és a munkáról van szó. Kilenc éve még tízből nyolcan mondták azt, hogy sosem kell kompromisszumot kötniük - áll a Tárki legfrissebb felmérésében.
Az elmúlt évtizedben számottevően nőtt azok száma, akik úgy érzik, hogy a családjuk megsínyli a munkájukat - olvasható a Tárki közleményében, amelyben a témában végzett legfrissebb kutatás eredményeit foglalják össze.
A mostani kutatás során a megkérdezett magyarok 11 százaléka vélekedett úgy, hogy egy hónapon belül gyakran kellett elhanyagolnia családját a munka miatt. A dilemma főként a magas iskolai végzettségűek körében tapasztalható, azok között, akiknek van módjuk sokat dolgozni, vagy munkájuk a karriert, az önmegvalósítást jelenti. A kevésbé iskolázottak körében alacsony azoknak az aránya, akik gyakran érzik úgy, hogy a munka miatt elhanyagolják szeretteiket; a diplomások ötöde, a segédmunkásoknak viszont csak négy százaléka vélekedik így.
A konfliktus a magukat a munkaerőpiacon csúcsra járató, gyakran a kisgyermeket nevelő középkorúak körében a legélesebb. A fiatalabbak és az idősebbek - akik már nem hajtanak vagy nem a gyerekeiktől vonják meg az együtt tölthető időt - ritkábban szembesülnek a dilemmával. A munkanélkülivé válástól való félelem nagy szerepet játszik abban, hogy a dolgozók a munkát részesítik előnyben a családdal szemben - olvasható a Tárki közleményében.
A Háztartás, munka és rugalmasság elnevezésű európai uniós kutatási projekt 2001-es felmérése szerint az akkori uniós országokban élő megkérdezetteknek még 78 százaléka érezte úgy, hogy az elmúlt három hónapban soha nem fordult elő, hogy "a munkája miatt nem tudott törődni családtagjaival", idén azonban már csupán a megkérdezettek 54 százaléka mondta ezt - idézi a Tárki.
