Az új munkahelyen töltött első napok döntőek: a friss munkaerő megalapozhatja későbbi pozícióját. A róla kialakult kép nagyban befolyásolja, hogyan ítélik meg kollégái, és persze a főnöke. Éppen ezért nem mindegy, hogyan mutatkozik be. Mire érdemes figyelni és mit kell elkerülni?

A vállalati kultúra figyelmen kívül hagyása

Mielőtt a vállalat „új láncszeme” teljes gőzzel beleveti magát a számára kijelölt munkába, érdemes feltérképeznie környezetét: felmérni, hogyan dolgoznak a kollégái és miként tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, illetve cégen belül a munkatársakkal. Az irodában lebonyolított telefonbeszélgetés zavarhatja a kollektívát, ezért érdemes figyelni arra, ki, hogyan telefonál.

Az sem mellékes, hogyan kommunikálnak egymással a dolgozók: e-mailben vagy személyesen, valamint hogy milyen a viszony közöttük. A túl barátságos megszólítás tolakodónak hathat, ahogy laza közegben a tartózkodás vagy a távolságtartás modorosságnak minősülhet. Érdemes megtalálni a középutat, így később könnyű elmozdulni egyik vagy másik irányba. Az is fontos szempont, hogy viselkednek a munkatársak a cégvezetővel és a rangidős kollégákkal. Az udvariasság és a tisztelet alapvető elvárás.

hvg.hu

Arrogáns viselkedés

Könnyen elszáll a kezdeti jóindulat, ha a kollektíva azt tapasztalja, hogy az új munkaerőnek mindenről megvan a véleménye, amit nem rejt véka alá, még akkor sem, ha ezzel megbánt másokat. Az arrogancia, a szókimondás lehet védekező mechanizmus is, ám a kezdeti időszakban érdemes nyitni az emberek felé, befogadni az új impulzusokat és csak akkor bírálni valakit vagy kritizálni valamit, ha annak konkrét oka van - ami munkavállalót hátrányosan érinti, például akadályozza a munkában. Az sem szerencsés, ha az új alkalmazott szinte láthatatlanná válik, mert ezzel megfosztja a kollégákat a lehetőségtől, hogy jobban megismerjék, hogy lássák, boldogul-e a rábízott feladatokkal és a kezdeti időszakban tanácsokkal lássák el.

Késés az első héten

Sohasem szerencsés késni a munkából, ám az első héten különösen kínos mentegetőzve beesni. Akad munkaadó, aki retorziót helyez kilátásba már az első késést követően, a harmadik vagy negyedik alkalom pedig - akár - elbocsátással is járhat. Az első pár napban, amikor még nem kristályosodott ki, hogy pontosan milyen feladatai lesznek az új munkavállalónak, illetve még minden képlékeny: be kell tanulnia, át kell látnia, hogyan működik a vállalat és a rendszer, fel kell vennie a kapcsolatot leendő ügyfeleivel, illetve idomulnia kell a kollégákhoz, alapszabály, hogy időben érkezzen, és ha kell, a munkaidő lejárta után is bent maradjon. Éppen ezért nem árt, ha az első időkben a jó pár perccel a munkaidő kezdete előtt érkezik a céghez, hogy legyen ideje nyugodtan felkészülni az előtte álló feladatokra.

„Nem kérek segítséget!”

Természetes, hogy az új munkaerő fokozott figyelmet igényel: a kollégák tudják ezt és többségük türelmes is, legalább a betanítási időszakban igyekszik segíteni az újoncnak. Aki vagy kihasználja ezt, vagy - egy idő után - elutasítja, mondván kínos állandóan a kollégák nyakára járni, feltartani őket. A segítség elutasítása, azzal az indokkal, hogy az illető egyedül is boldogul, néha éppen fordítva sül el: a munkatársak nem fogják a kódolt üzenetet, hogy az újonc azért húzódik vissza és próbál egyedül dolgozni, mert nem akarja mások idejét rabolni. Éppen ezért, amíg a dolgozó nem illeszkedik be és nem tudja zökkenőmentesen végezni a munkáját - optimális esetben egy hét alatt belerázódik -, érdemes elfogadni a felkínált segítséget. Persze az sem szerencsés, ha valaki hónapokig nem találja a helyét, de a középutas megoldás itt is beválhat.