Hogyan viselkedjen az álláskereső a bértárgyaláson, ha a munkahelyváltás legfőbb oka az, mennyit visz haza havonta? A megfelelő önértékelésen túl pontos piaci ismeretekkel kell rendelkezni, a legfontosabb azonban az: hogyan és mennyiért tudja eladni magát a pályázó.

A legfontosabb hét alapszabály:

Bár rettentő nehéz megvalósítani, mégis érdemes a végsőkig kerülni a fizetés kérdését az állásinterjún. Természetesen attól még nem lesz nyert ügye egyetlen pályázónak sem, ha az anyagiakat az interjúztató hozza fel. A megpróbáltatások csak ekkor kezdődnek. Bértárgyalás közben ugyanis az álláskeresőnek mindenképp meg kell próbálnia elkerülni a pontos összeg vagy sáv megjelölését, csakúgy, mint az önéletrajzban vagy a kísérő levélben. Visszakérdezni nem csak szabad, hanem kell is, hiszen időt nyerhet a pályázó: a pozícióval, a vállalat gazdasági helyzetével kapcsolatos újabb információk támpontként szolgálhatnak. Nem kell értetlennek tettetnie magát az álláskeresőnek, inkább jelezze, hogy az összeg függ korábbi keresetétől, a leendő munka- és felelősségi körtől, illetve a kínált juttatási csomag egészétől. Végső esetben forduljon ki a kérdésből a munkavállaló azzal, hogy adott esetben mennyire alkuképes, rugalmas tud lenni.

Bár a váltás elsődleges oka a pénz, nem indulhat ki a jelentkező csak abból, hogy korábban mekkora összeg landolt havonta a bankszámláján. Természetesen mindenképp tudassa, miért lép tovább korábbi munkahelyéről, de tekintse ezt kiindulási alapnak. Kezdjen alapos kutatásba, területén más szakemberek mennyit keresnek! A tájékozódást ma már megkönnyítik azok a weboldalak, ahol például pozícióra, régióra és felelősségi körökre lebontva megtalálható, áltagosan mennyit fizetnek az egyes iparágakban, cégeknél az adott pozícióban. Szintén érdemes egy-két munkaerő-közvetítőt vagy fejvadászt is megkeresni, felmérve ezzel saját piaci versenyképességünket, illetve a lehetséges kereseti viszonyokat. Az összeg meghatározásakor mindenképp érdemes figyelembe venni a tanulmányokat és a munkatapasztalatot, majd ezt összehasonlítani a munkáltató által fizetett bérekkel és a versenytársak ajánlataival. Ezen információk birtokában az álláskereső magabiztosabban tud reagálni, amikor leendő munkáltatójával a kompenzációról tárgyal.

Nyert ügye lehet a pályázónak, ha kifejezetten alkalmas a meghirdetett állásra, valamilyen kiemelkedő képességgel rendelkezik, amivel ő maga is tisztában van. Ezt az adut mindenképp ki kell használni, ugyanakkor nem szerencsés támadóan vagy arrogánsan fellépni a magasabb fizetésért akkor sem, ha tudja, megérdemelné az összeget. Tudassa a munkáltatóval, hogy tisztában van az értékeivel, képességeivel, a munkaerőpiaci trendekkel, valamint a versenytársak ajánlataival.

4. Valamit valamiért!

Vizsgálja meg újra az álláshirdetés szövegét az interjún szerzett információk tükrében is! Ha egy általános munkaköri leírást kapott, könnyebben meghatározhatja a pozícióhoz kapcsolódó felelősségi kört is. Ha leendő munkahelyén másokat is irányítani kell, vizsgálja meg, mások mennyit keresnek vezető pozícióban az adott területen. Sokszor csak alku közben derül ki, hogy este sokáig bent kell maradni a leendő munkahelyen, hétvégén is túlórázni kell, több műszakot kell majd vállalni, esetleg különösen veszélyes feladatokat kell ellátni. Ezeket a faktorokat is érdemes figyelembe venni tárgyalás közben!

Akármilyen bérajánlatot kap a pályázó, semmiképp ne mutassa ki meglepettségét, izgatottságát, örömét vagy éppen csalódottságát! A munkáltató ugyanis könnyen megérezheti az álláskereső reakciójából, hogy a kínált összeg jóval magasabb a vártnál, és egyből visszakozhat. Természetesen a reméltnél alacsonyabb ajánlat esetén sincs minden veszve. Tudassa az interjúztatóval, hogy ez a fizetés nincsen összhangban a felkínált pozícióhoz szükséges képességekkel, az elvárt felelősségi körrel, illetve tudásával, szakmai tapasztalataival. Abban az esetben is kérjen gondolkodási időt a jelentkező, ha már első hallásra elégedett az ajánlattal. Magabiztosabbnak tűnhet ugyanis az, aki nem ugrik azonnal, hanem átgondolja az ajánlattal járó előnyöket, illetve hátrányokat.

6. Érveljen racionálisan!

Magasabb fizetést harcolhat ki a pályázó, ha képes higgadt maradni tárgyalás közben. Vegye számba, milyen növekvő költségei lennének az új pozícióban, például több utazás, kevésbé versenyképes juttatási csomag, betegbiztosítás hiánya, stb. Tisztázza ezeket a plusz költségeket a leendő munkáltatóval, és jelezze: amennyiben nem találnak valamilyen köztes megoldást, nem áll módjában elfogadni az ajánlatot. Jó esély van a megállapodásra, ha sikerül logikusan, racionálisan felvázolni a helyzetet. Előfordulhat persze, hogy a munkáltató nem enged. Ebben az esetben kezdeményezze, hogy néhány hónap múlva vizsgálják felül a megállapodást.

Lehet, hogy a tárgyaláson megmerevednek az álláspontok, de még sincs veszve minden. Ha a munkáltató vonakodik megadni a kért magasabb fizetést, még mindig lehet egyéb alternatív megoldásokat keresni a kompenzációra (például a választható béren kívüli juttatások, cafeteria elemek, mint az étkezési jegy, fitnesz-bérlet, nyugdíj-hozzájárulás vagy esetleg felmerülhet a rugalmas munkaidő is). Vesse össze a munkavállaló a teljes ajánlatot jelenlegi cége, illetve a versenytársak juttatási csomagjával. Könnyen előfordulhat az is, hogy jelen pillanatban és gazdasági helyzetben ez a legjobb ajánlat, amit kaphat a munkaerőpiacon.