HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyszavas válasz nincs, de a tudomány öt irányelvvel szolgál - mutat rá Daniel H. Pink Mikor? című könyvében.

1. A semminél a kevés is jobb

A délutánnal az az egyik gond, hogy ha túl sokáig egy feladattal foglalkozunk, hajlamosak vagyunk szem elől veszíteni az elérendő célt. Ezt nevezzük a habituáció jelenségének. A rövid szünetek megelőzik a habituációt, segítenek a koncentrációban és célra való összpontosításban. A rendszeres, rövid szünetek hatékonyabbak, mint az alkalomszerűek. Egy hatékonyságmérő szoftver fejlesztői szerint felhasználóik közül azok teljesítenek kiválóan, akik 52 percet dolgoznak, és utána 17 perc szünetet tartanak.

Konkrét tipp: Ha használunk vizespalackot, szerezzünk be egy kisebb méretet. Amikor kifogy – és méreténél fogva hamar ki fog fogyni –, sétáljunk el a csaphoz, és töltsük fel. Három legyet ütünk egy csapásra: gondoskodunk a szervezetünk vízigényéről, a mozgásról és a regenerálásról.

2. A mozgás az igazi

Az ülés egyértelműen veszélyezteti az egészségünket. Emellett a hullámvölgy káros hatásait is fokozza, ezért hasznos, ha a munkanap során óránként felállunk és sétálunk öt percet. Egy tanulmány szerint az óránkénti ötperces séta növeli az energiaszintet, javítja a koncentrációt és napszaktól függetlenül javítja a hangulatot, valamint csökkenti a késő délután jelentkező fáradtság érzését. Ezek a miniaktivitások hatékonyabbak, mint ha egyetlen félórás sétát iktatnánk be a munkanapba.

Konkrét tipp: Nyomjunk le két fekvőtámaszt naponta egy héten át. Azután a következő héten napi négyet, majd hatot. Fel fog gyorsulni a szívverésünk, felfrissül az agyunk, és talán egy kicsit erősödünk is.

3. Közösen hatékonyabb

A regeneráló szünetekkel kapcsolatos kutatások többsége szerint társaságban hatékonyabb a pihenés is, főleg, ha magunk válogatjuk meg a társaságunkat. A sok stressznek kitett munkahelyeken dolgozók közös pihenői nemcsak a fizikai feszültséget csökkentik, hanem a lemorzsolódást is: a rendszeresen szünetet tartók nagyobb eséllyel maradnak a munkahelyükön. Egy dél-koreai munkahelyeken végzett kutatás is azt mutatja, hogy a társasági szünetek – amikor nem a munkáról beszélgetünk a kollégákkal – hatékonyabban csökkentik a stresszt és javítják a hangulatot, mint ha e-mailekre válaszolnánk vagy nassolnánk.

Konkrét tipp: Hívjunk fel valakit, akivel nem beszéltünk egy ideje, és szánjunk rá 5-10 percet. Ez kiváló lehetőség a kapcsolatépítésre is. Vagy használjuk ki az alkalmat arra, hogy köszönetet mondunk valakinek, aki segített nekünk – levélben, e-mailben vagy rövid személyes találkozó keretében. A hála jót tesz a léleknek.

4. Jobb kint, mint bent

Talán a természetben tudunk a legjobban feltöltődni, de a legtöbben nem értékeljük kellőképpen. Pedig a szabadban tett rövid sétáról jobb hangulatban és erőteljesebben feltöltődve térünk vissza, mint ha bent járkáltunk volna. Ha van pár percünk, érdemesebb a szabadban eltölteni, mint zárt térben. Miniszünet gyanánt érdemesebb kinézni az ablakon a természetre, mint a falat bámulni. És még bent is jobban járunk, ha szobanövények között töltjük a pihenőnket.

Konkrét tipp: Ha csak néhány perc szabadidőnk van, sétáljunk egyet a legközelebbi parkban. Ha otthon dolgozunk, és van kutyánk, sétáltassuk meg. Ha van egy pár fa és egy pad a ház mögött, akkor inkább ott üljünk le pár percre, mint odabenn.

5. Jobb teljesen kiszakadni, mint félig

Gyakran előfordul, hogy ebédszünetben is szellemi igénybevételt jelentő tevékenységet végzünk – megnézzük az üzeneteinket a telefonon vagy munkáról beszélgetünk a kollégákkal. Ez hiba. A regeneráló szünetek (nyújtózkodás vagy álmodozás) enyhítik a stresszt és hangulatjavító hatásúak, ugyanakkor a „multitasking” szünetek nem. A műszaki kütyüktől mentes szünetek ezenkívül „fokozzák az éberséget és csökkentik az érzelmi kimerülést”.

Konkrét tipp: A meditáció az egyik leghatásosabb felüdülés, és akár egy mikroszünetbe is beilleszthető. De például az irányított légzés is csökkentheti a stresszhormonok képződését, élénkíti az agyműködést és még az immunrendszert is erősítheti – mindezt egy percen belül. Nem túl bonyolult: Vegyünk egy mély lélegzetet a hasunkba. Tartsunk szünetet. Lassan, ötig számolva lélegezzünk ki. Ismételjük meg négyszer.

Tehát ha a regeneráló szünet platóni ideáit keressük, akkor érdemes fontolóra venni, hogy sapkát, sálat és kesztyűt húzzunk egy hideg délutánon is, és sétáljunk egy barátunkkal, miközben nem a munkáról beszélünk. Az összpontosító szünetek és a regeneráló szünetek alkalmat nyújtanak a kikapcsolódásra és a feltöltődésre, akár sebészként, akár reklámkorrektorként dolgozunk.

A fenti cikk szerkesztett részlet Daniel H. Pink Mikor? című könyvéből.

Miért van olyan nagy jelentősége a kezdésnek? Miért ajánlatos elkerülni a kórházakat délután? Mikor ideális állásinterjúra menni, felmondani vagy megházasodni? Könyvében Daniel H. Pink rávilágít, hogy az időzítés nem művészet, hanem tényleges tudomány, amelynek segítségével sikeresebben élhetünk, dolgozhatunk és teljesíthetünk. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Jöhet a Neuralink agyi chipje, amivel már robotkart is lehet gondolatokkal irányítani

Jöhet a Neuralink agyi chipje, amivel már robotkart is lehet gondolatokkal irányítani

Donald Trump már az első hivatali napján vámokat vetne ki

Donald Trump már az első hivatali napján vámokat vetne ki

Meloni a bevándorlást okolja a nők elleni erőszak erősödéséért, mert szerinte „a nincstelenség degeneráltsághoz vezet”

Meloni a bevándorlást okolja a nők elleni erőszak erősödéséért, mert szerinte „a nincstelenség degeneráltsághoz vezet”

A nők nem azért döntenek az abortusz mellett, mert „nincs jobb dolguk”

A nők nem azért döntenek az abortusz mellett, mert „nincs jobb dolguk”