HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A fejlett világban ritkán jut eszünkbe, hogy hivatalos irataink milyen szerepet játszanak az életünkben. Az új technológiák megjelenésével új veszélyekkel és lehetőségekkel is számolni kell. A HVG Extra Business Sanjay Dharwadkerrel, a digitális személyazonosítás vezető nemzetközi szakértőjével beszélgetett a témáról.

HVG Extra Business: Miért kulcskérdés a megbízható személyazonosítás?

Sanjay Dharwadker: A világ nagy részén ma hiteles dokumentum hiányában nehéz elképzelni az iskolába járást, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, a munkát vagy a részvételt a szavazásban. Az azonosítás az alapja a háborúk, éhínségek, természeti katasztrófák utáni humanitárius segítségnyújtásnak, valamint a nemzetközi biztonságnak is a terroristák, bűnözők és a pénzmosás szűrése révén. Gazdasági szempontból pedig a biztonságos személyazonosítás stabilitást és növekedést hoz, amely a kormányoknak közvetlen okot adhat a befektetésre.

Sanjay Dharwadker
Harmincéves tapasztalata van az identitás és azonosítás területén Ázsiában, Afrikában és Európában. Folyamatosan együttműködik a nemzetközi polgári repülési szervezettel (ICAO), a Világbankkal, az EU-val és az ISO-val az azonosítással kapcsolatos kérdésekben. A hágai kollokvium résztvevője a jogi identitás jövőjéről, és rendszeresen ír is a témában.

HVG Extra Business: Hogyan teszik ezt?

Sanjay Dharwadker: A hatékony társadalmi-gazdasági tervezés elsősorban megbízható statisztikákat igényel, ezért aztán minden országnak szüksége van polgári nyilvántartásra. Ez nemcsak a születéseket, a halált vagy a házasságot rögzíti, hanem dokumentálja a lakóhelyet, az örökbefogadásokat és minden más olyan szempontot, amely jogi személyiséget tulajdonít az egyéneknek, és ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására kötelezi az államot. Ilyen például az egészségügy és a társadalombiztosítás – mindkét területen milliárdok takaríthatók meg a csalások kiküszöbölésével. A statisztikák segítik az infrastruktúra és a szolgáltatások iránti kereslet előrejelzését is, legyen szó a lakhatásról, az oktatásról, a munkahelyekről vagy akár a pihenésről.

Kutatások szerint az országok fejlődése szoros összefüggésben van az állam polgári nyilvántartásának állapotával.

Ahol fejletlenebb a születési nyilvántartás, ott nagyobb a szegénység. Még ennél is fontosabb azonban, hogy amennyiben a születések regisztrációja javul, a gazdaság nagyobb valószínűséggel éri el az elvárt szintet. Ez a nemzetközi szervezeteket arra ösztönözte, hogy támogassák a fenntartható személyazonosítási rendszereket.

HVG Extra Business: Miért van ma több mint egymilliárd ember bármiféle személyazonosító dokumentum nélkül?

Sanjay Dharwadker: A születési anyakönyvi kivonat az egyén első hivatalos azonosítója. A fejlett világ nagy részében ennek kiállítása történelmi múltra nyúlik vissza: korábban az egyház, később az önkormányzati rendszer vállalta a felelősséget érte. A fejlődő világban azonban, különösen a távol eső területeken, a születési regisztráció több okból is kihívást jelenthet. Az emberek nehezen látják át a rendszer hasznát, ráadásul nem kis nehézséget okoz számukra a regisztráció helyszínére utazni. Ez azonban visszatérő problémákhoz vezet: az iskolába a felvételt nem lehet személyazonosítási vagy korosztályos kötelezettséghez kötni, nincs egészségügyi nyilvántartás vagy bankszámla, valamint ebből származó formális gazdasági tevékenység sem, sőt tulajdont örökölni is problémás.

HVG Extra Business: Magyarországon az új személyi igazolvány egyetlen chipben tárolja az egyén fényképét, a két hüvelykujjának ujjlenyomatát, a születési dátumát és anyja nevét, továbbá egyedi azonosító számát. Milyen más megoldások léteznek a világban?

Sanjay Dharwadker: Magyarország uniós tagként az ott közel három évtizede használt chipkártyaszabványt alkalmazza. Ez adattárolásra alkalmas és biztonságos elektronikus megoldás, amely elfér a pénztárcában, miközben rajta vannak a személyi igazolvány egyéb jellemzői: fénykép, név, egyedi azonosítószám, születési dátum és cím. Ezek az igazolványok utazási dokumentumként is használhatók az unión belül, ami például másodpercekre rövidíti a repülőtéri ellenőrzések folyamatát, a biztonság feláldozása nélkül.

A rendszer fontos jellemzője még, hogy a személyes adatok az egyén kezében maradnak, kiküszöbölve a nagy mennyiségű személyes adat központi tárolását. A technológiai fejlődés emellett lehetővé teszi a kizárólag digitális személyazonosságot is, amelyből ma már milliókat tárolnak a felhőben világszerte. Ez esetben az egyénnek pusztán egyedi azonosítószámra van szüksége, minden további – biometrikus – adat a felhőben van tárolva. Ilyen rendszer az Indiában bevezetett Aadhaar, amely teljesen digitális, ráadásul a chip- és kártyarendszerek költségeinek töredékéért indították el. A Világbank ID4D programja a fejlődő országokban határozottan javasolja a digitális identitás megoldását – elsősorban annak költséghatékonysága miatt. Ez azonban további biztosítékokat és egyértelmű szabályozást követel meg arról, ki és milyen célokra használhatja az adatokat.

HVG Extra Business: A technológia uralta életünkben, ahol az adatainkat folyamatosan gyűjtik, hogyan érezhetjük magunkat biztonságban a legmagasabb szintű megfigyeléstől?

Sanjay Dharwadker: Modern személyazonosítási rendszerekről nem is beszélhetünk anélkül, hogy ne térnénk ki az ezzel járó, nagyméretű adatbiztonsági kockázatra és a visszaélésekre. Azon túl, hogy ezek emberek millióinak életét befolyásolhatják, gyakran milliárd dolláros veszteséget is okoznak. A központosítás veszélyei jól ismertek, így a decentralizáció mindig is kedvelt megközelítés volt. A korábban említett megközelítés – a rendszert alkotó elemek jól definiálható elkülönítése, úgy is mint a jogi, a fizikai és a funkcionális elemek szétválasztása különálló rendszerekké – életképes stratégia. Mindent meg kell tenni az egyén személyes adatainak védelmében: a megbízható biográfiai információk, biometrikus adatok, biztonságos titkosított adatok mindegyikét átfogó jogi szabályozásnak kell képviselnie.

Észtország és India jó példa a két különböző direktívára. Az aprólékos tervezés és technológiai felkészülés ellenére Észtország – amely blockchain technológiára alapuló adattárolási stratégiával kísérletezett – etikus hackerkedés során bukkant a rendszer hibáira, ami aztán a rendszer teljes újratervezését eredményezte. Ugyanakkor Indiában az Aadhaar – központosított architektúrája és a jogi védelem hiánya ellenére – útmutató megoldássá vált. Kevesebb mint öt év alatt több mint egymilliárd embert regisztráltak, és azonnali bevezetése – az állami támogatások pontosabb elosztásával – gyorsan kompenzálta a befektetést.

A világban ma is vannak helyek, ahol csak papíralapon vannak meg az adatok, máshol pedig megfelelő biztosítékok nélkül kezelik az adatokat. És mindeközben elszórva a bolygón él több mint egymilliárd ember mindenféle iratok nélkül.

HVG Extra Business: Mit lehet tenni, hogy javítsunk a jelenlegi helyzeten?

Sanjay Dharwadker: Ma úgy tűnik, megfelelő erőforrások dolgoznak a mindenki számára elérhető személyazonosságért – mind humanitárius, mind társadalmi-gazdasági célként. A terület – történészeknek, antropológusoknak, közgazdászoknak, ügyvédeknek és emberi jogi aktivistáknak köszönhetően – további tudásbázisokkal gazdagodott. Egyszóval ez ma már nem csupán technológiai kihívás.

Az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaiban az szerepel, hogy 2030-ig a Földön mindenkinek legyen személyazonossága.

A feladatra tehát alig több mint egy évtizedünk van, amihez Aadhaar-szerű erőfeszítésnek kéne történnie – csak szélesebb és komplikáltabb politikai és társadalmi palettán.

HVG Extra Business: Mit hozhat a jövő?

Sanjay Dharwadker: Sok szakértő a sikertörténeteket tekinti irányadónak. Indiát a tömeges regisztráció miatt, Pakisztánt a társadalmi-gazdasági megosztottságot átívelő megoldásáért, Perut a brutális diktatúra utáni szétszakadt társadalom gyógyításáért. Szerencsére olyan technológiák, mint a mobiltelefon, lehetővé teszik ma már a szélesebb rétegek elérését is. Az is fontos, hogy a legmegfelelőbb megoldásokat alkalmazzuk, ne pedig a leginkább kidolgozottakat vagy a költségeseket. Ezt természetesen a megfelelő erőforrás-mozgósításnak kell kísérnie, és szükséges hozzá a politikai akarat is.

Mata Juli interjúját teljes terjedelmében a HVG Extra Business 2018/4-es számában olvashatja el.

Thomas L. Friedman, a New York Times publicistája szerint úgy tudunk boldogulni a 21. században, ha megértjük korunk legfontosabb erőtényezőinek egyidejű gyorsulási folyamatát. Köszönet a késésért című könyvében Friedman feltárja a világunkat formáló folyamatokat, és elmagyarázza, miként hozhatjuk ki a legjobbat ezekből. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

28 éves, de alig használt brutális Lambo vár új gazdára

28 éves, de alig használt brutális Lambo vár új gazdára

Szexuális zavarok: amiről nem beszélünk

Szexuális zavarok: amiről nem beszélünk

Remekül él Szíjj László az állami útépítésekből, 5 milliárdos osztalék lett a jutalma tavaly

Remekül él Szíjj László az állami útépítésekből, 5 milliárdos osztalék lett a jutalma tavaly

Rosszabbnak mondták Fidel Castrónál, hét hónap múlva már nem élt

Rosszabbnak mondták Fidel Castrónál, hét hónap múlva már nem élt