szerző:
Salgó Andrea (hvg.hu)
Tetszett a cikk?

Július 1-től az adóhivatal is bünteti a színlelt szerződésekkel dolgozó vállalkozásokat. A munkaügyi ellenőr feljelentése alapján az APEH munkatársai bírságot és késedelmi pótlékot szabhatnak ki a korábban meg nem fizetett járulékok után. Az engedetlen vállalkozókat akár 8 év szabadságvesztésre is ítélhetik.

Februárban lép hatályba a munkaügyi ellenőrzésről szóló 2005. évi CLV. törvénymódosítása, melynek értelmében a kiszabható bírság felső határa 20 millió forintra emelkedett. A színlelt szerződésért járó büntetés is kerülhet ennyibe, ha az elkövető visszaeső, illetve a visszaélés több munkavállalót is érint egyszerre.

Ilyenkor a Munkaügyi Főfelügyelőség további szankciókkal sújthatja a vállalkozót. Elrendelheti például a foglalkoztatás felfüggesztését meghatározott időtartamra, s ezalatt kötelezheti a munkáltatót a Munka Törvénykönyve szerinti személyi alapbér megfizetésére.

A munkaügyi ellenőr – a büntetés kiszabása mellett - jelentheti a szabálytalan foglalkoztatást az adóhatóságnak. A színlelt szerződés leleplezésekor az APEH indíthat vizsgálatot, melynek során ellenőrzi, hogy az elmúlt években a cég fizette-e rendszeresen az adókat és járulékokat - tájékoztatott Dr. Juhász István szakmai elnökhelyettes.

A vizsgálat az ügylet bevallásának utolsó napjától számított öt éves időtartamra terjed ki. Így például egy két évvel ezelőtti mulasztást akár 2010 utolsó napjáig is büntethetnek. A szabálysértőnek ebben az esetben bírságot és késedelmi pótlékot kell fizetnie. Az előbbit az évek során felhalmozott adóhiány 50 százalékában, 1 millió esetén 500 ezer forintban állapítják meg.

A késedelmi pótlékot maximum 3 évre számíthatja fel az adóhatóság. Ilyenkor a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével, jelenleg 12 százalékkal, kell elvégezni a számítást az adóhiány összegét alapulvéve. Az adóhivatal méltányossági eljárás keretében mérsékelheti, vagy elengedheti mind a  két büntetést, de színlelt szerződések esetében ez szóba sem kerülhet - figyelmeztet Juhász.

Ráadásul a Büntető Törvénykönyv tavaly szeptember 1-jétől hatályos módosítása bűncselekménynek minősíti a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást. Ez alapján büntetni rendeli azokat a foglalkoztatókat, akik színlelt szerződéssel elmulasztják teljesíteni közteherviselési kötelezettségüket.

Az új bűncselekmény elkövetőjét már alapesetben is 2 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Legsúlyosabb esetben pedig 8 éves börtönbüntetésre is számíthatnak a munkáltatók. A munkáltatót abban az esetben vonhatják büntetőjogi felelősségre, ha nem fizeti meg a korábban elmulasztott járulékokat. Erre azonban lehetősége van a büntetőeljárás teljes időtartama alatt egészen a vádirat benyújtásáig. A vádirat benyújtása előtti járuléktartozása megfizetésével pedig mentesül a büntetőjogi felelősség alól is.

A törvénymódosítás értelmében a moratórium 2006. június 30-ig ad haladékot a vállalkozásoknak szerződéseik legalizálására. Az adóhatóság július 1-től, akár megállapítás időszakára vonatkozóan visszamenőleg is bírságolhat.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Vállalkozás

A színlelt szerződések munkaügyi ellenőrzése

A színlelt szerződéssel foglalkoztató ellenőrzött munkaadók háromnegyede inkább kifizette a munkaügyi bírságot, ahelyett, hogy a vállalkozási vagy megbízási szerződést munkaszerződéssé alakította volna - nyilatkozta Szárazné Zara Andrea, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) felügyeleti főosztályának vezetője.

Gazdaság

A színlelt szerződések ismérvei

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás bevezetése kapcsán két minisztérium újraírta a munkaszerződések minősítésének szempontrendszerét.