szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nemzetközi szinten is kiemelkedő a hazai, kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységgel összefüggő adókedvezmények köre. A vállalatok ilyen jellegű költségeiket több adónemben is érvényesíthetik, leírhatják. 2010-ben tovább bővült a lehetőségek köre, hiszen immár a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető a K+F tevékenység közvetlen költségével. A tapasztalatok szerint sok hazai vállalat mégsem él az igénybe vehető kedvezményekkel, mert nem ismeri azokat – figyelmeztet a Deloitte.

A nemzetközi tapasztalatok szerint iparágtól függően akár a társaságok teljes árbevételének 20 százalékát is elérheti a K+F tevékenységhez kapcsolódó, elismert költségeik aránya. Miközben ez az arány akár Magyarországon is hasonló lehet, a vállalatok a kutatás-fejlesztés kapcsán felmerülő lehetőségeknek, így az ezzel összefüggő adókedvezményeknek is gyakran csupán a töredékét használják ki – hangsúlyozza Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője.
Ennek oka, hogy sok vállalkozás nincs tisztában azzal, pontosan mi is számít K+F-nek, így sokan azt sem tudják, saját tevékenységeik közül mi minősülhet kutatás-fejlesztésnek. A kérdés eldöntésében segítséget jelenthet az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) úgynevezett Frascati-kézikönyve, amely iparágakra bontva tartalmaz részletes útmutatást a kutatás-fejlesztési tevékenységek azonosításához. A kézikönyv konzekvensebb hazai alkalmazását eredményezheti az a 2010 januárjában életbe lépett magyar jogszabályváltozás, amely a kézikönyvet jelöli meg javasolt információforrásként, hivatkozási alapként a K+F tevékenységek vonatkozásában.

Alig ismert lehetőségek: adókedvezmény és bérköltség

A sokféle hazai kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adókedvezmény közül az egyik legkevésbé ismert lehetőség, hogy a kifejezetten K+F tevékenységet végző dolgozók bérköltségének 10 százaléka direkt adókedvezményként vehető figyelembe a vállalatoknál, egészen a társasági adó 70 százalékáig – hívja fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Deloitte Zrt. adóosztályának menedzsere.

Kis- és középvállalatok esetében ez a kedvezmény egy speciális szabálynak köszönhetően tovább növelhető, méghozzá a vállalat által alkalmazott szoftverfejlesztők bérköltségének 15 százalékával. Ennek megfelelően a kis- és közepes méretű vállalatok a szoftverfejlesztő tevékenységet végző dolgozóiknak kifizetett bérköltség összesen 25 százaléka (10+15 százalék) után vehetik igénybe az adókedvezményt, mindezt négy évre egyelő arányban, „lépcsőzetesen” elosztva úgy, hogy a 25 százalékos plafont a negyedik év végére érhetik el. A Deloitte szakértője kiemelte: ez a régióban egyedülálló szabályozás minden olyan vállalat számára előnyös lehet, amely szoftverfejlesztőket foglalkoztat – az IT szektorban tevékenykedő hazai cégek jelentős része pedig éppen ilyen feltörekvő kis- és középvállalat.

A társasági adó törvény egyébként elég széles spektrumot határoz meg arra nézve, hogy ki sorolható a szoftverfejlesztők közé: ide tartozik mindenki, aki szakirányú egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezik és szoftvereket, adatbázisokat kutat, tervez vagy fejleszt, illetve programokat, „rutinokat” ír, tesztel, vizsgál. Habár ezt a törvény nem írja elő kötelező jelleggel, a kedvezmény igénybe vétele esetén hasznos, ha a vállalat egyértelműen bemutatja az általa alkalmazott szoftverfejlesztők tevékenységét a munkaköri leírásukban, vagy például részletes munkaidő-nyilvántartást készít ezeknél a munkatársaknál.

Iparűzési adó  - miképpen csökkenthető?

Fontos lehet a kis- és közepes méretű vállalatok számára az a 2010. január 1-jével életbe lépett adótörvény-változás is, amelynek értelmében az iparűzési adó alapja csökkenthető a K+F tevékenység közvetlen költségével. Ez azt jelenti, hogy a korrigált forgalom jellemzően 2 százaléka körüli iparűzési adó alapja az eladott áruk beszerzési értékén az anyagköltségen és a közvetített szolgáltatások értékén felül immár a kutatás-fejlesztés közvetlen költségével is csökkenthető.

A nagyvállalatok mellett mindez a K+F-intenzív, vagyis sok kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kis-, és közepes méretű vállalatok számára is komoly lehetőséget jelenthet, hiszen az ilyen profilú cégek költségeinek jelentős hányadát általában a K+F költség teszi ki. Ezek a vállalatok iparűzési adóalapjukat az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség és a közvetített szolgáltatások értéke mellett egy jelentős összegű K+F költség levonásával gyakorlatilag szinte nullára csökkenthetik - ami egy közepes méretű vállalat esetén sokszor több millió forintos megtakarítást jelenthet – tette hozzá Bagdi Lajos.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
620 km/h-val zakatol az új kínai mágnesvasút, de még rátesznek egy lapáttal

620 km/h-val zakatol az új kínai mágnesvasút, de még rátesznek egy lapáttal

Index: Az OGYÉI már jóváhagyta az orosz vakcinát

Index: Az OGYÉI már jóváhagyta az orosz vakcinát

2022 is Orbán és Karácsony párharcáról szól majd?

2022 is Orbán és Karácsony párharcáról szól majd?