Tetszett a cikk?

Manapság közismert a hazai kkv-k vergődése: szenvednek a körbetartozás és a múlt évi áfa késleltetett kifizetésétől. Ez utóbbit az APEH könyörtelenül bevasalta, függetlenül attól, hogy szerződőfele kifizette-e a tisztességes vállalkozót vagy sem. Miközben a magyar jogrend lassú és erőtlen a csalókkal szemben, addig az Egyesült Államokban gyorsított eljárásban vizsgálják a kisvállalkozók jogos követeléseit.

Amerikai kölcsön

Az SBA kölcsön portfóliója jelenleg 219 ezer hitelkonstrukcióból tevődik össze, melynek összértéke több mint 45 milliárd dollár. Ezzel az adattal előkelő helyen áll, mint az USA legnagyobb vállalkozásfejlesztési intéz-ménye. 2000-ig bezárólag, közel 435 ezer vállalkozásnak adott valamilyen asszisztenciát mintegy 95 milliárd dollár értékben. 

A világ legversenyképesebb gazdasága, az Egyesült Államok régóta stratégiai fontosságot tulajdonít kis- és középvállalkozásainak(kkv). Az elmúlt 50 év során mintegy 20 millió kkv kapott valamilyen pénzügyi könnyítést, vagy segítséget.

A múlt évben mintegy 13 milliárd dollár összegű hitelhez jutott a szektor az ország kisvállalkozásokat támogató adminisztrációs hivatalán (Small Business Administration - SBA) keresztül.

Ez még nem minden.  1964-től kezdődően ugyanis az SBA a szegénységnek, mint általános problémának is nekiment egy új törvénycsomag, az úgynevezett Equal Opportunity Loan (EOL) program révén. 

Az SBA  lényegesen lazított a bankszektorban honos hitel- és fedezeti követelményeken olyan esetekben, amikor a kezdő vagy tőkeszegény kisvállalkozásnak máskülönben semmi esélye nem lett volna fejlesztési kölcsönt kapnia. Ami felhasználóbaráttá tette ezt a programot, hogy nem kellett a jelentkezőknek ingatlanjukat, autójukat, feleségüket fedezetként feltüntetni, ezt az állam adta.

Tőkeszegény magyar vállalkozók (Oldaltörés)

Magyarországon ezzel szemben a kisvállalkozások nagyrésze állandó forráshiánnyal küzd. A támogatásokat ráadásul a legritkább esetben kapják azok, akiknek igazán szükségük lenne rá, ugyanis a hazai finanszírozási rendszer nem kifejezetten vállalkozásbarát. A szektor tőkeszegénysége részben a késleltetett áfakifizetésekkel, részben az egyre inkább elharapodzó körbetartozásokkal magyarázható.

Gyakori, hogy a megbízó elvégezteti a munkát, majd egyszerűen nem fizet. Hiába van írásos munkaszerződése a megbízottnak, a kifizetést nem képes érvényesíteni. Hároméves pereket követően hiába kerül egy kedvező ítélet a károsult kezébe, addigra már bottal ütheti nyomát a szélhámosnak, aki a munkát besöpörte (elvégeztette), a jogos munkadíjat viszont bezsebelte. A magyar jogszabályok és a büntetésvégrehajtás sajnálatos módon alkalmatlan a követelések behajtására, illetve a jogos sérelmek orvoslására.

Átfogó, szigorú és azonnali jogreformra van szükség ahhoz, hogy rendbe tegyük a naponta elmélyülő káoszt  a magyar gazdaságban. Márpedig ez az államvezetés feladata lenne és valahol talán ez is a „bátorság” címszó alá tartozik. Példát vehetnénk mondjuk az Egyesült Államokról, ahol a már régóta honos „small claims court”, avagy kis összegű perelbírálási rendszerlehetővé teszi, hogy a károsultak jogos követelményeiket egy gyorsított eljárás folytán, szinte 1 hónapon belül, érvényesítsék.

Topolánszky Ádám

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Salgó Andrea (hvg.hu) Vállalkozás

Válságterv csőd ellen

A kisebb cégek 90 százaléka csődközeli helyzetből indul, és nem segítenek rajtuk a nagy fogásnak tűnő üzletek sem. Adósságuk törlesztése helyett újabb tartozásokat generálnak, így gyakran maguk is a körbetartozási kényszerpálya részeseivé válnak. Mi az, amit egy cég tehet a csőd szélén? Először is ne feledkezzen meg a válságtervről. A tervszerűtlenség, tekintélyelvűség, nemtörődömség rosszul értelmezett tulajdonosi szemlélet – magyarázta Dr. Kovács István cégtanácsos, aki néhány praktikus tanáccsal szolgál a válságterv elkészítését illetően.