"Tóth Erzsébet"  

Szeretném megtudni, hogy betegállományban lévő munkavállalónak felmondhat-e rendkívüli felmondással a munkaadó?

Igen, a felmondási tilalom csak a rendes felmondás esetén védi a munkavállalót, a rendkívüli felmondás esetén ugyancsak írásban kell indokolni, figyelni kell a határidők betartására. A felmondásról tudomásszerzést követő 15 napon belül kell intézkedni, illetve csak nagyon súlyos kötelezettségszegés esetén alkalmazható ez a jogi eszköz.

"Bodrogi Jánosné"  

Harminchat  éves közalkalmazotti munkaviszony után korkedvezményes nyugdíjba szeretnék menni. Munkaviszonyomat 2007. május 1-től mondaná fel, a munkaadó, majd utána következne, a 8 hónap felmondási idő, amiből 4 hónapot kell ledolgoznom. Kérdesem, hogy az utolsó 4 havi bérem, ami alól már felmentést kapok, és a 40 éves jubileumi pénzem ki kell-e fizetnie egyben, vagy az utolsó tényleges munkanapomon? Munkaadó megteheti -e, hogy havonta bérként kifizeti? Jogosult vagyok ebben az évben 13. havi juttatásra?

A 2007. január elsején hatályba lépett szabályok szerint a mentesítési időre járó átlagkeresetet havonta fizeti a munkáltató. A jubileumi jutalom és a 13. havi illetmény (időarányos) kifizetésére az utolsó munkában töltött napon kerül sor.

"Hideg Gabriella" 
 
A közalkalmazottaknak szánt prémiumi évekbe már tudom, hogy 25 év közalkalmazotti munkaviszony után is csak az 1954 előtt születettek léphetnek be. A közalkalmazottak nagy része tanár, az iskoláknak a tantárgyfelosztás miatt a nyári hónapokban el kell dönetni, kire van szükség 2007608-as tanév során. Azok a tanárnők, akik 1953 őszén, szeptember és december 31. között születtek és a felmentést kézhez kapva 1-4 hónappal később töltik be az 54. életévüket, ezért az iskolai nyári döntéshozatali kényszer miatt, nem kaphatják meg a prémium évekbe való beajánlást, mert hiányzik néhány hónap a betöltött 54. élet évhez. Kérem javaslatát, mert szeretnék belépni, de októberi vagyok. Tehát lényegében az őszieket ezzel kizárják?

A felmentésekre a fenntartó döntése alapján kerül sor, tehát fenntartói engedéllyel attól el is lehet térni, javaslom a kérdés fenntartó bevonásával történő rendezését. Jogilag megoldható, úgy, hgy ne legyen többletköltsége az önkormányzatnak.

"Simon Csabáné" 
 
Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó vagyok. Megbízási szerződés köthetek-e egyéni vállalkozóval, aki az üzletben szolgáltatói tevékenységet is végez (szabóság), és közben az én termékeimet árulhatja -e, az én pénztárgépem használatával?

A megbízási szerződés eleve szellemi tevékenységet feltételez, tehát jelen esetben eleve aggályos a használata. A leírt körülmények valószínűsítik az átminősítést egy esetleges ellenőrzéskor. Mindenfélekép javasolnám a társasággá alakulást, és a munkaviszonyra utaló jegyek kiiktatását.

"H. Szilvia"  

Érdeklődni szeretnék, hogy szabályos-e, ha a gépkocsivezetők munkásszállítással töltött idejét (napi 1-2 óra) a munkahelyen pihenőidőként tölti le?

Ez csak a munkaszerződésből derül ki egyértelműen, elvileg ha ebben állapodtak meg, a megoldás elfogadható.

"Őri István" 

Munkaidőkeretben foglalkoztatott közalkalmazottként dolgozom egy oktatási intézmény sportcsarnokában. Kérdéseim az alábbiak:

1. Többműszakos munkarendnek számít-e, ha pl. heti beosztásom a következő: hétfő 7,30-15,30, kedd 13,30-21,30, szerda 7,30-15,30, csütörtök 13,30-21,30, péntek 7,30-15,30, szombat 8-18, vasárnap 8-18 óráig. Ebben az esetben jár-e délutáni pótlék, annak mennyi a mértéke?Megjegyzem, azonos tevékenységet végzek a váltó kollégával, de papíron mindkettőnknek más a beosztása.

2. Szombatra vagy vasárnapra jár-e külön pótlék? Dolgozhatom-e vasárnap abban az esetben, ha szombaton is egész nap dolgoztam?

3. Szabadnapon végzett munka esetén hogyan jár a munkabér, behívhatnak-e dolgozni, ha szabadnapomon szólnak?

4. Jár-e egy hónapban összefüggeően 1 szombat-vasárnap?

5. A beosztásom háromnaponként - kivétel szombat-vasárnap, mert akkor általában dolgozom - 10-22 óráig, illetve 9-21 óráig - jár-e rá pótlék , és annak mennyi a mértéke?

6. Munkavégzést elrendelhetnek-e például délelőtt 10-12.30-ig?

7. Ünnepnapon (május 1.) végzett munkáért hogyan kell számítani a munkabért?

Az egymást váltó ugyanazt a munkakört ellátó munkavállalók esetében átfedési idő ellenére a többségi álláspont szerint két műszakot kell megállapítani, vagyis jár a du. műszakpótlék. Ha a munkaidő beosztás szerint szombaton és vasárnap is dolgozni kell a pihenőnapokat munkaidő keret esetén hét közben is ki lehet adni. havonta azonban egy vasárnapnak bele kell kerülnie. A túlmunkadíj a munkaidő kereten felül végzett munkáért jár, vagy ha a napi munkaidő beosztáson felül munkára kötelezik a munkavállalót. A napi munkaidő azonban nem haladhatja meg a 12 órát még túlmunkával sem. Munkaszüneti napon végzett esetén a havi bérén felül jogosult a ledolgozott időre járó díjra, ha pedig ezt túlmunkában teszi túlmunkadíjra is.

"Zekerné Papp Andrea" 

Férjem 2005-ben Budapesti székhelyű(Németországi bejegyzett telephellyel rendelkező) céggel állt szerződésben és Norvégiában illetve 1 hónapot Ausztriában volt kiküldetésben.A cég Németország felé a béréből leadózott mivel német céggel álltak szerződésben. A kiküldetésnél külön kell vizsgálni az országokban eltöltött napok számát, vagy egyben? A kiküldetésbe beleszámít-e a szabadság? Ugyanis a magyarországi adóhivatal is igényt tart az adó megfizetésére és csak abban az esetben nem ha a 183 napot meghaladta a kintléte.

Az Mt. csak arról rendelkezik, hogy a kiküldetés idejére a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabére illeti meg. Az egyéb kérdéseket a felek külön megállapodásban szokták szabályozni. A szabadság nem jár munkavégzéssel ezért fogalmilag kizárt a kiküldetés idejébe beszámítani. Kettős adózás nyilvánvalóan aggályos, ebben a kérdésben forduljon adószakértőnkhöz.

"Horváth Valéria"  

Mi a véleménye arról, hogy Prémium Évek Program mellett a heti 12órán túl , van-e lehetőség másodállás, eseti megbizás vállalására munkahelyemen belül és azon kivül.

A törvény rendelkezései szerint a jogviszony megszűnik ha a munkavállaló új munkaviszonyt, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyt létesít. A törvény céljával ellentétes lenne ha a prémium évek program mellett valaki máshol is dolgozna.

"P-né Krisztina" 

A gyesem 2007.07.17-én jár le,de 2006.09.02-án 12 napos -96órás-szerződést kötöttem a munkáltatómmal.A szabadságolásommal kapcsolatos lenne a kérdésem (még az itthon töltött idő alatt felgyűlemlet szabimat veszem ki apránként )Eddig ha havi 2-3 nap szabit vettem ki, 8 órában számolták a szabadságomat. Ebben a hónapban 5 nap szabadságom volt,amit 24 órában számoltak el. A bérelszámolót megkérdeztem,Ő azt mondta "nem számolhatja 8 órában,mert nem 160órás vagyok. Általában többet is dolgozom,mint 12 nap,amit tudomásom szerint túlórában kellene elszámolni. Kérdésem az lenne,hogy a szabadságomat hogyan kellene fizetni,illetve,hogy ha pl.14 napot dolgozok,melyből 9 munkanap és 5 nap szabi van,a 2 napot túlórába kellene-e kifizetnie? Én úgy tudom,hogy amennyi órában foglalkoztatnak,a szabit is annak az óraszámnak megfelelően kell elszámolni. Segítségét és válaszát előre is köszönöm!

A gyermek gondozása céljából igénybe vett szabadságot az annak megszűnését követő 30 napon belül köteles egybefüggően kiadni a munkáltató. Ez az egész gyakorlat amit jelenleg csinálnak aggályos, a gyes alatti munkavégzésére tekintettel is jogosult szabadságra de annak semmi köze a a felhalmozódott szabadságához.
Javaslom kérjen munkaügyi egyeztetést az ügyben szakértő bevonásával.

"H-néKriristina" 
 
Segítségét szeretném kérni egy problémában. Van egy munkavállalónk, akit részmunkaidőben foglalkoztatunk Gyes mellett. Cégünk havi órakerettel dolgozik, három műszak egyenlőtlen munkaidő beosztással foglalkoztatjuk a munkavállalót. Megkeresett az említett munkavállaló, hogy a cégétől (ahonnan GYES-en van) szóltak neki, hogy mivel gyermeke iskolába jár, nem dolgozhat máshogy, csak úgy ahogy a gyermek iskolában van. Tehát nem dolgoztathatjuk hétvégén és délután, valamint csak napi 4 órát. Munkavállalónknak van egy súlyosan fogyatékosnak tekinthető gyermeke (tej érzékeny), viszont én úgy tudom, hogy nem méltányossági Gyes-t kap. Mit tudunk ebben az esetben tenni. Milyen jogszabályok vonatkoznak erre.

A korlátozásokat az Mt.121. §-a tartalmazza. Az Ön által említett korlátozás tudomásom szerint nem létezik, szerintem valamilyen félreértésről lehet szó, kérje a pontos jogszabályi hely megnevezését, akkor esetleg tisztázható a kérdés.

"K.Lné" 
 
Tavaly november 2-től december 31-ig alkalmazott egy nagy üzletlánc heti 20 órás éjszakai pénztárosi beosztásban.December hónapban a kötelező 76 óra mellett + 48 órát 100 %-os és 8 órát 50 százalékos túlórában dolgoztam.A januárban kapott elszámoláson csak a 76 kötelező óra és 2 óra 50 százalékos túlóra elszámolás szerepelt. Ugyanakkor az alapbéremet csökkentették, mert az ünnepeket is elszámolták! Levélben reklamáltam, amire még csak válaszra sem méltattak.Ráadásul tértivevényesen adtam fel a levelet Győrbe, mivel logikus, hogy Budapesten dolgozom és Győrben számolják el a béremet!!! Budap esten,többszöri telefonálás után végre egyszer sikerült az ügyintézővel beszélnem, de a mai napig nem történt semmilyen intézkedés. Az lenne a kérdésem, hogy jogom van-e a decemberi fizetésem elszámolásának napjáig kérni a késedelmi kamatokat, és milyen felelősségre vonást kezdeményezhetek a hanyag munka miatt, és a sok telefonálási díj / mivel csak mobiltelefonon lehet őket elérni, de csak úgy, hogy először a vevőszolgálat jelentkezik, utána sok-sok csöngetés, hosszú percek után talán az ügyintéző / megtérítésére?

A rendkívüli munkavégzés szabályait az Mt.147-149/A. § tartalmazza. A szabályok szerint a munkaszüneti napon végzett munka esetén a havi munkabéren felül a ledolgozott időre is jár bér, túlmunka esetén pedig a túlóradíj is megillette volna. Az igényét kamatostól 3 éven belül a munkaügyi bíróságon érvényesítheti.

"Ács Gábor"  

A tavalyi évre 25 nap alapszabadság járt, amiből én 7-etvettem ki a fennmaradó 18 napból idén 10-et kifizettek.Kérdésem a következő : mind a 18-at ki kellett volna fizetni vagy sem?

A szabadságot ne lehet pénzben megváltani csak kiadni. Abban az esetben ha a munkáltató nem adta ki a szabadságot az nem vész el, annak igénybevételére Ön az elévüléstől függetlenül továbbra is jogosult.

 
#