A külföldi munkavégzést attól függően nevezzük "külszolgálatnak" vagy "külföldi kiküldetésnek", hogy ki rendelte el. Amennyiben a munkáltató, akkor külszolgálatról, a többi esetben külföldi kiküldetésről beszélünk. A jövedelemszámítás szempontjából azonban a megkülönböztetésnek nincs jelentősége, mindkét esetben azonosak a szabályok. A különbség csupán annyi, hogy a külszolgálat esetén keletkezett jövedelem bérnek, a többi esetben egyéb jövedelemnek minősül.

Az utazás és a szállás költségtérítése – legyen szó külföldi vagy belföldi kiküldetésről – olyan bevételnek számít, amelyet a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni. Nem számít bevételnek a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó jegy, szállás ellenértékéből a jegy árában szokásosan felszámított étkezés és a kötelező reggeli értéke sem.