A kedvező fordulat egyértelműen nem a gazdaság állapotának javulása okozta, hanem a 2005-ös kiugróan rossz arány "kisimulása" - mondta Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója. Amíg 2004-ben a kis- és középvállalkozásoknál a követelésállomány az év végén leadott mérlegek tanúsága szerint még csak az árbevétel 35 százalékát tette ki, addig 2005-ben ez az arány 84 százalékra ugrott. A kintlévőségek arányának rendkívül gyors megugrása mögött a magyar gazdaságban akkor meghonosodó új gyakorlat, a fizetési határidők nagymértékű kitolása állt - állapította meg a követelés-nyilvántartással is foglakozó Opten vizsgálata.

"2004-ig ágazattól függően 8 vagy 30-60 napos fizetési határidők voltak tipikusnak mondhatók, vagyis ekkoriban 15-20 százalékos követeléshányadot lehetett átlagosan nem lejárt követelésnek tekinteni - véli a szakember. Csorbai Hajnalka szerint ennyire volt tehető a teljes magyar gazdaság összesített adataira vetített, év végén megugró forgalomból és más megrendelésekből a következő évre áthúzódó kifizetések természetes mértéke. "Az e fölötti rész mögött azonban már akkor is a késedelmes teljesítés, vagy a soha ki nem fizetett számlák húzódtak meg" - tette hozzá.

Két évvel ezelőtt a nagy bevásárlóközpontokat képviselő felvásárlási láncok 90, 120, 210, vagy ezt is meghaladó teljesítési határidőket szabtak, aminek következtében az év végén reálisnak számító nem lejárt kintlévőség aránya 30-35 százalékra nőtt, a késedelmes teljesítés és a nem fizetés számlájára írható kintlévőség pedig ennél is nagyobb arányban növekedett. "A fizetési határidők kitolása a beszállítók körében rendkívüli finanszírozási nehézségeket okozott, és ez végiggyűrűzött az egész kkv-szektoron" - ad magyarázatot a negatív jelenségre Csorbai Hajnalka.      Ezt a számítást támasztja alá az a tény is, hogy az Opten negyedévente kiadott csőd-, felszámolási és végelszámolási összesítő adatsora szerint 2006-tól negyedévről negyedévre rekordokat döntött a vállalkozások ellen indított felszámolási eljárások száma.

A kintlévőségi hányad 2006-os visszaesése mögött az állhat, hogy a kkv-szektor ledolgozta hátrányát, a hosszú fizetési határidők mára kezelhetővé váltak. "Ennek magyarázata lehet az alkalmazkodási kényszer is, de ha optimisták vagyunk, azt mondhatjuk, hogy a cégeket azóta olyan finanszírozási eszközökkel segítette meg az állam, a bankszektor, valamint a céginformációs cégek, mint a Széchenyi kártya, a faktoring konstrukciók, vagy a cégelemzések, amelyek alkalmasak a kkv-k likviditásnak menedzselésére" - mondta az Opten igazgatóhelyettese.