Felszámolási eljárás: sikkasztás gyanúja, követelés behajtása
Mit tehet a hitelező, ha gyanítja, sikkasztott az adós, de a felszámoló a bejelentés ellenére sem tesz semmit? Milyen eszközökkel élhet, ha nem kap információt a felszámolás menetéről a felszámolóbiztostól? Egyszóval milyen lehetőségei vannak és hogyan érvényesítheti érdekeit a hitelező a felszámolási eljárásban? Olvasóink kérdéseire Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza válaszol.
A felszámoló nem ad tájékoztatást, leveleimre sem válaszol. Mit tegyek?
Sajnos a jelenlegi törvény alapján a felszámolónak évente egyszer kell számot adnia a felszámolás állásáról. Más eset, ha a hitelezők választmányba tömörülnek: ilyenkor a felszámoló köteles bizonyos döntések meghozatala előtt a választmány hozzájárulását megszerezni, illetve félévente köteles tájékoztatni a hitelezőket a költségek alakulásáról. Amennyiben a felszámoló intézkedéseivel nem értünk egyet, ellene 8 napon belül kifogást nyújthatunk be az eljárást elrendelő (megyei) bíróságnál.
A felszámolónak jeleztem, hogy az adós cég ügyvezetője szerintem sikkasztott, ennek ellenére nem tett semmit. Mit tehetek?
Amennyiben bűncselekmény elkövetéséről van tudomásunk, nem csak a felszámolóhoz, hanem a rendőrséghez is fordulhatunk. A csődtörvény ugyanazokat a jogi megoldásokat biztosítja a hitelezőknek, mint a felszámolónak. Sajnos a felszámolónak nem áll érdekében bűncselekményt észlelni, mert ez egyrészt többletmunkánval jár, másrészt évekig elhúzza az eljárást, és közben a díjazása változatlan, ezért ritkán élnek ezzel az eszközzel.
Adós cégem a felszámolás előtt komoly vagyonnal, autókkal, gépekkel rendelkezett, a hitelezői választmányon pedig a felszámoló azt mondta, hogy a cégnek semmi vagyona sincs. Mi lehet ennek az oka?
Az adós cég vezetője köteles beszámolót készíteni a könyvelés alapján fennálló vagyontárgyakról, a felszámoló pedig ennek alapján készíti el a felszámolási nyitómérleget. A nyitómérlegből bizonyos követeléseket kivezetnek, mert például behajthatatlan, vagy nem létezik. A két mérleg összege eltérhet egymástól, azonban nagy különbség esetén célszerű megvizsgálni az okokat. Amennyiben a felszámoló nyitó mérlege reálisnak mondható, mindenféleképpen érdemes az adós cég korábbi könyvelésének vizsgálatát kezdeményezni akár a Könyvvizsgálói Kamara, akár a rendőrség segítségét kérve.
A felszámoló hitelezői választmány megalakítása céljából gyűlést hívott össze. Sajnos nem tudok elmenni, mert a levelet nem kaptam meg időben. Mit tegyek?
A felszámoló a hitelezői választmány megalakítása céljából 90 napon belül köteles a hitelezőket összehívni. Sajnos rendszeres probléma, hogy erről a hitelező nem vagy csak későn értesül. Ilyen esetekben érdemes a felszámolóbiztostól telefonon vagy levélben rövid tájékoztatást, és a gyűlésről készült jegyzőkönyv másolatát kérni. Fontos tudni, hogy a tárgyalás célja a választmány megalakításán túl a hitelezők tájékoztatása, a felszámolási nyitó mérleg, az ütemterv és a várható költségek bemutatása, erre vonatkozóan mindenféleképpen kell utalást tartalmaznia a jegyzőkönyvnek. Hitelezői választmány egyébként nemcsak ekkor, hanem a felszámolási eljárás befejezéséig bármikor alakítható.
Tulajdonjog fenntartással értékesítettem árut az adósnak, amit a felszámoló most próbál eladni. Ha vevőként jelentkezem, akkor beszámíthatom a követelésem, vagy pénzért kell a saját tulajdonomat visszavásárolnom?
Sajnos az adós vagyonának értékesítésénél a törvény szerint nincs lehetőség arra, hogy beszámítsuk a tartozást, azonban amennyiben tényleg érvényes tulajdonjog fenntartás volt az árura, akkor ez nem számít bele az adós cég vagyonába, és a vonatkozó bírósági határozatok alapján a felszámolónak azonnal vissza kell azt adnia.
Sajnos a jelenlegi törvény alapján a felszámolónak évente egyszer kell számot adnia a felszámolás állásáról. Más eset, ha a hitelezők választmányba tömörülnek: ilyenkor a felszámoló köteles bizonyos döntések meghozatala előtt a választmány hozzájárulását megszerezni, illetve félévente köteles tájékoztatni a hitelezőket a költségek alakulásáról. Amennyiben a felszámoló intézkedéseivel nem értünk egyet, ellene 8 napon belül kifogást nyújthatunk be az eljárást elrendelő (megyei) bíróságnál.
A felszámolónak jeleztem, hogy az adós cég ügyvezetője szerintem sikkasztott, ennek ellenére nem tett semmit. Mit tehetek?
Amennyiben bűncselekmény elkövetéséről van tudomásunk, nem csak a felszámolóhoz, hanem a rendőrséghez is fordulhatunk. A csődtörvény ugyanazokat a jogi megoldásokat biztosítja a hitelezőknek, mint a felszámolónak. Sajnos a felszámolónak nem áll érdekében bűncselekményt észlelni, mert ez egyrészt többletmunkánval jár, másrészt évekig elhúzza az eljárást, és közben a díjazása változatlan, ezért ritkán élnek ezzel az eszközzel.
Adós cégem a felszámolás előtt komoly vagyonnal, autókkal, gépekkel rendelkezett, a hitelezői választmányon pedig a felszámoló azt mondta, hogy a cégnek semmi vagyona sincs. Mi lehet ennek az oka?
Az adós cég vezetője köteles beszámolót készíteni a könyvelés alapján fennálló vagyontárgyakról, a felszámoló pedig ennek alapján készíti el a felszámolási nyitómérleget. A nyitómérlegből bizonyos követeléseket kivezetnek, mert például behajthatatlan, vagy nem létezik. A két mérleg összege eltérhet egymástól, azonban nagy különbség esetén célszerű megvizsgálni az okokat. Amennyiben a felszámoló nyitó mérlege reálisnak mondható, mindenféleképpen érdemes az adós cég korábbi könyvelésének vizsgálatát kezdeményezni akár a Könyvvizsgálói Kamara, akár a rendőrség segítségét kérve.
A felszámoló hitelezői választmány megalakítása céljából gyűlést hívott össze. Sajnos nem tudok elmenni, mert a levelet nem kaptam meg időben. Mit tegyek?
A felszámoló a hitelezői választmány megalakítása céljából 90 napon belül köteles a hitelezőket összehívni. Sajnos rendszeres probléma, hogy erről a hitelező nem vagy csak későn értesül. Ilyen esetekben érdemes a felszámolóbiztostól telefonon vagy levélben rövid tájékoztatást, és a gyűlésről készült jegyzőkönyv másolatát kérni. Fontos tudni, hogy a tárgyalás célja a választmány megalakításán túl a hitelezők tájékoztatása, a felszámolási nyitó mérleg, az ütemterv és a várható költségek bemutatása, erre vonatkozóan mindenféleképpen kell utalást tartalmaznia a jegyzőkönyvnek. Hitelezői választmány egyébként nemcsak ekkor, hanem a felszámolási eljárás befejezéséig bármikor alakítható.
Tulajdonjog fenntartással értékesítettem árut az adósnak, amit a felszámoló most próbál eladni. Ha vevőként jelentkezem, akkor beszámíthatom a követelésem, vagy pénzért kell a saját tulajdonomat visszavásárolnom?
Sajnos az adós vagyonának értékesítésénél a törvény szerint nincs lehetőség arra, hogy beszámítsuk a tartozást, azonban amennyiben tényleg érvényes tulajdonjog fenntartás volt az árura, akkor ez nem számít bele az adós cég vagyonába, és a vonatkozó bírósági határozatok alapján a felszámolónak azonnal vissza kell azt adnia.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
