© MTI

A tervezet alapján jövőre az adóterhelés összességében 145 milliárd forinttal csökken, amely a 260 milliárd forintos adómérséklés és a 115 milliárd forintot kitevő adóátrendezések különbsége; a kabinet várhatóan jövő heti ülésén foglalkozik a javaslattal. A pénzügyi és az igazságügyi tárca által készített tervezet szerint a javasolt intézkedések hatására a vállalkozások terhelése 100 milliárd forinttal, míg a lakosság közterhei 45 milliárd forinttal csökkennek.

A tervezet szerint megszűnik a különadó és a 16-ról 18 százalékra emelkedő társasági adó alapja - néhány eltéréssel - a jelenlegi különadó alapjával egyezik meg. Ez lényegesen kevesebb korrekciós tételt tartalmaz, mint a jelenlegi társasági adóalap, megszűnő adóalapot csökkentő tétel például a céltartalékképzés, és a helyi iparűzési adó.

A cégautó adó különadóvá válik, a mainál szélesebb kör fizet majd a cégautók után adót, ami a korrigált bekerülési érték 6 százaléka.

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke - 2009. április 1-jétől - a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 29 százalék helyett 25,5 százalék, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 29 százalék lesz.

A munkaadói járulék mértéke 2009. április 1-jétől - a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 3 százalék helyett 1,5 százalék, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 3 százalék marad.

Meghatározott adómentes természetbeni juttatások, adómentes bevételek után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség lép életbe, ezzel egyidejűleg a személyi jövedelemadóban megszűnik az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása.

A tervezet szerint az üzemanyagokat kivéve a jövedéki adó mértéke 10 százalékkal nő.

Mi történik az szja-val?

© sxc.hu

A magánszemélyeket érintő, Pénzügyminisztérium által javasolt adóváltozások közül a legjelentősebb, hogy a személyi jövedelemadó sávhatárának 18 százalékos kulcsa évi 1,7 millió forintról 2 millióra emelkedik. A PM honlapján megjelent szja törvényjavaslat változatlanul hagyja az adójóváírást, ami így 1 millió forintos jövedelemig havi 11.340 forint, 1,7 millió forintos jövedelemig havi 9.000 ezer forint.

Az szja jelenlegi 18 százalékkal adózó sávja jövőre 2 millió forintra emelkedik, ami havi 150 ezer forint bruttó, vagy annál nagyobb jövedelem esetén, havi 4.500 forint többlet nettó jövedelmet jelent. Évi 2 millió forint feletti jövedelemre jövőre is a 36 százalékos kulcs marad érvényben, a 4 százalékos különadó 7,1 millió felett lép be. Az összevont adókedvezmény mértéke továbbra is 100 ezer forint.

Bár nem kapcsolódik közvetlenül az szja-hoz, az adótörvények változtatnak az eddig adómentes béren kívüli juttatás évi 400 ezer forintos szabályozásán. Az új törvényjavaslat szerint a korlátozás megszűnik, ugyanakkor 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a munkáltatónak a béren kívüli juttatások, az üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás, az étkezési utalvány, a helyi utazási bérlet és a munkáltató hozzájárulása az önkéntes-kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári tagdíj után.

A munkavállalók jelentős béremelési igénnyel lépnek majd fel

Kevesli a tervezett adó- és járulékváltozások munkavállalókat érintő intézkedéseit az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, Borsik János elnök szerint a javaslatok ismeretében jelentős bruttó béremelési igénnyel lépnek fel a szakszervezetek az őszi bértárgyalásokon. Javarészt a tőkeerős munkáltatóknak kedveznek – véli az elnök.

A munkavállalókat érintő változások közül az elnök kevesli a 18 százalékos szja kulccsal adózó jövedelem sávjának szélesítését, évi 1,7 millió forintról 2 millió forintra. Hangsúlyozta: az átlagkereset is kilóg ebből a tartományból. Szerinte legalább 2,5 millió forintig kellett volna kitolni a sávhatárt.

A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak segített volna a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) eltörlése, amire a kormány kötelezettséget vállalt korábban az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT), mégsem tette meg - fűzte hozzá.

A szakszervezetek azt várták, hogy jelentősen csökken a munkavállalók adó- és járulékterhe 2009-ben, hiszen tavaly a reálkeresetek 4,8 százalékkal csökkentek, és az idén az első félévben is csak - gyakorlatilag értékelhetetlen mértékben - 0,5 százalékkal nőttek. Az elégtelen adójavaslatok, Borsik János szerint megterhelik az őszi bértárgyalásokat, a szakszervezetek jelentős bruttó béremelési igénnyel lépnek fel.

A program nem változtat a "teherviselésen", de a kkv-k és a közepes keresetűek jobban járhatnak, a GKI elemzését olvassa el itt.