A résztvevők számára kiemelt érdeklődési területnek számított a munkavállaláshoz kapcsolódó adminisztráció. A legtöbben az iránt érdeklődtek, és tettek fel kérdéseket az előadónak, hogy a különféle gyakorlati helyzeteket miképpen lehet az elméleti, jogszabályi előírásoknak megfelelően a mindennapokba ágyazni. (pl. munkaszerződések megkötésénél fiatal munkavállaló foglalkoztatása esetén).

Az adminisztratív kérdések során merült fel több kérdés a munkaidő, és azzal kapcsolatos munkaidőterv gyakorlati meghatározásával kapcsolatban, illetve arról, hogy a különféle speciális esetek során (túlóra, fiatal foglalkoztatása, munkavállaló számára meghatározott hétvégi munkavégzés) miképpen kell a munkavállalónak eljárnia, hogy mind a foglalkoztatott, mind pedig a foglalkoztató számára előnyös, de mindenképpen ellenőrzés szempontjából is megfelelő adminisztratív hátteret tudjanak kialakítani.

Külön kérdés volt a külföldi munkavállalókat foglalkoztató vállalatokat érintő jogszabályi háttér, illetve az azzal összefüggő, ellenőrzés szempontjából fontos szerződések, munkaidő, illetve a foglalkoztatottakat érintő gyakorlati tapasztalatok. Szó esett külföldi munkavállalókat érintő szabályozásról és adminisztrációs terhekről. Megállapítható, hogy a résztvevők többsége a jogszabályi hátterek ismeretében kérdéseit inkább arra vonatkozóan tette fel, hogy ezen szabályozásokat miképpen tudják az egyes cégek saját profiljuknak megfelelően a leghatékonyabban alkalmazni a gyakorlatban amellett, hogy különös figyelmet szentelnek saját munkavállalóikra, illetve mindazon kötelezettségeikre, ami a foglalkoztató-foglalkoztatott kapcsolat során felmerül.

A legtöbb kérdést Bérczi Péter a munkaszerződések megkötésével, azok tartalmi elemeivel, és a munkaidővel kapcsolatban kapta. A munkaszerződések esetében fő kérdés volt, hogy mikor, milyen módon, és milyen információkat tartalmazva kell azt aláírni, mely esetekben megfelelő, s melyben emelhet kifogást a munkaügyi ellenőrzés során a szakember. Bérczi Péter ezen kérdések kapcsán elmondta, hogy a munkaügyi felügyelők milyen  hatáskörrel bírnak.

Általános megállapításként elmondható, hogy a résztvevők, és a korábbi képzések tapasztalataiból megállapítható, hogy az emberek többsége általában nincs tisztában a munkaügyi felügyelők munkájával, valamint azzal, hogy mire terjedhet ki az ellenőrzés, illetve ennek során a felügyelőknek milyen lehetőségei és korlátai vannak. Ezzel kapcsolatban több példa segítségével is ábrázolta az előadó, hogy egyes esetekben a jól informáltság a foglalkoztató számára előnyt is jelenthet, hiszen ha tájékozott, akkor tudja, milyen jogorvoslati lehetőségekkel élhet.

A legfőbb érdeklődési terület a munkaviszony létesítésével volt kapcsolatos, valamint a munkaidővel, pihenőidővel és a szabadsággal. A képzés során észlelt tapasztalatok alapján elmondható, hogy ez a terület az, ahol a munkavállaló és a munkáltató számára a legtöbb kérdés vetődik fel. Itt több cég képviselője hozta fel saját példáját arra vonatkozóan, hogy cégen belül egyes esetekben miképp járnak, jártak el, érdeklődve annak szabályosságáról.

Bérczi Péter, itt rendszerint kitért a specialitásokra is, illetve ezen példák kapcsán segített tanácsaival, tapasztalatival abban, hogy az említett esetek ellenőrzésügyi szempontból helytállóak voltak-e vagy sem. Ennek kapcsán szó esett a munkavégzés szabályairól, a rendkívüli munkavégzés és a pihenőidő, kapcsolatáról. Volt olyan résztvevő, aki saját példa kapcsán érdeklődött, hogy egy vezetői utasítás esetén, ami hétvégi, vagy munkaidőn túli pluszmunkát jelent, neki, mint munkavállalónak milyen kötelezettségei vannak.

A további kérdések inkább a munkavállalók bejelentésével voltak kapcsolatosak. Bérczi Péter ennek kapcsán kitért az általában építési beruházásoknál történő „fekete foglalkoztatásokra”, illetve arra, hogy ennek milyen szankció lehetnek egy esetleges ellenőrzés során. A szankciókról, a szabálysértési eljárásról és a jogorvoslati lehetőségekről is szó esett. Megfigyelhető volt, hogy a résztvevők – akik többnyire építési vállalkozások voltak – felkészületlenül álltak egy munkaügyi ellenőrzés előtt, illetve annak menetéről keveset tudtak. Bérczi Péter ezért nagy alapossággal beszélt az ellenőrzések gyakorlatáról kiemelve annak jogszabályi hátterét, de nem figyelmen kívül hagyva maga a munkaügyi szakember ismereteit.

Ennek kapcsán elmondta, hogy ugyan sok esetben próbálják meg „eltusolni” az egyes hiányzó dokumentumokat. Kitért arra is a nagy érdeklődésre való tekintettel, hogy a munkaügyi szakemberek - ha még az ellenőrzött cég munkatársa nem is – tudják, hogy mely dokumentumok megléte követelhető meg a cégektől. Ezek hiányáról, nem megfelelő, vagy hiányos meglétéről, és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről is szó esett. Külön kiemelte, hogy sok esetben az a gyakorlati tapasztalat, hogy megvannak a szükséges dokumentumok (pld. munkaszerződés), de arról hiányoznak olyan alapinformációk, mint például a dátum, vagy egyéb kötelező elemek.

Mindezek után a képzés zárásaként szó volt az ellenőrzés gyakorlatáról, a munkaügyi felügyelők szemszögéből. Itt jegyezte meg az előadó, hogy alapvető gyakori hiba, hogy hazánkban nincsenek tisztában a cégek még azzal sem, hogy az ellenőrzéseket nem munkaügyi ellenőrzök, hanem un. munkaügyi felügyelők végzik. Szó esett arról, hogy mi alapján történik az ellenőrzött cégek kiválasztása,mik jellemzik az úgynevezett akcióellenőrzéseket, célvizsgálatokat, valamint kiemelte az un. bejelentési kivizsgálásokat, melyek ma névtelenül is történhetnek, és előszeretettel élnek vele!

Bérczi Péter elmondta, hogy a bejelentéseket kötelesek kivizsgálni minden esetben. Emiatt egyre kevesebb idő jut a tervszerű ellenőrzésekre a korábbiakban a gyakorlatban munkaügyi felügyelőként dolgozó előadó-, hogy egyre inkább előtérbe kerül az egymás feljelentése, ahelyett, hogy a vállalatok törekednének a saját maguk speciális helyzetére való felkészültségre mint dokumentációs, mint pedig jogszabályi háttérrel, és mindazon szakemberek biztosításával, akik segíthetnének a jogszerű, ugyanakkor jól működő és adminisztrált munkahely megteremtésére.

Mivel az EUportal Felnőttképzési Központ Kft. tapasztalatai és visszajelzései azt mutatják, hogy a mai magyar vállalatok nem rendelkeznek megfelelő információs háttérrel a munkaügyi ellenőrzések tekintetében, ezért Felkészülés munkaügyi ellenőrzésre képzését havi – kéthavi rendszerességgel indítja.