A válság olyan külső piaci környezetet teremtett, amelyben a cégek rákényszerülnek arra, hogy saját gazdaságos működésüknek nagyobb figyelmet szenteljenek. A működés átvizsgálását ráadásul a cégek többnyire saját belső és külső erőforrásaik felhasználásával meg tudják oldani: a pénzügyi vezető, a könyvvizsgáló, a könyvelő, a jogi képviselő és a banki kapcsolattartó segítségével. Amíg a vállalkozások eddig kedvező feltételekkel tudtak nagy mennyiségben külső forrásokhoz jutni, a válság hatására beszűkülnek lehetőségeik és kevesebb hitelhez tudnak majd hozzájutni lényegesen szigorúbb feltételek mellett.

A pénzintézetek többsége már bejelentette, hogy elsősorban a kevésbé kockázatos ügyfelek számíthatnak további finanszírozásra, akik be tudják mutatni, hogy tevékenységük jól jövedelmez, így kitermeli a hitel kamat és tőke részének is a fedezetét, valamint megfelelnek a várhatóan növekvő önrész elvárásoknak. „A válság új mércével méri a vállalkozásokat, a két kulcsfontosságú mutató a folyamatos likviditás és a nyereségesség lesz.” – hangsúlyozza Gerendy Zoltán, a BDO Forte Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezető partnere.

A profit ára

A külső forrást rendelkezésre bocsátó intézmények – legyenek azok bankok, kockázati tőkések, vagy akár az unió a pályázatokon keresztül – egyre inkább feltételként fogják szabni a vállalkozás nyereségességét, és ezzel együtt a saját tőke folyamatos megerősítését. „A nyereségességhez mindenekelőtt vállalkozás működését transzparenssé kell tenni – véli Gerendy hozzátéve ez ugyan rövidtávon akár extra költségeket is jelenthet az elmaradt bevallások, járulékok pótlólagos befizetése, vagy a könyvelési tételek átvizsgálása és emiatt az adóalap megnövelése révén, ám hosszú távon mindenképpen kifizetődő. A folyamat végére ugyanis előáll egy átlátható és ellenőrizhető rendszer, amelyben a költségek jóval nagyobb kontroll alatt tarthatók, s a racionalizálás nem jelent automatikus létszámleépítést.

Kézben tartható likviditás

A hosszú távú likviditás fenntartásához aktív cash-flow menedzsmentre van szükség, ami az ügyfelek minősítésével kezdődik. Meg kell vizsgálni, hogy melyik vevőnek milyen a fizetőképessége, vagyis a fizetési gyakorlatáról kell információt szerezni az esetleges korábbi tapasztalatok és külső források (pl. hitelminősítők) felhasználásával. Sokan azért nem aktívak a követeléseik behajtásában, mert úgy vélik, hogy ronthat a már meglévő vevő kapcsolatokon, ha szóvá teszik a késedelmes teljesítést.

Ám a tapasztalat éppen ennek az ellenkezője: érdemes rögtön az első alkalommal reagálni a tartozás kiegyenlítésben tapasztalt csúszásra. A cégek rendszerint akkor kezdenek a probléma kezelésébe, amikor már csak a hivatalos levelezés és a jogi út maradt az eszköztárban. E helyett célravezetőbb mindjárt az elején tárgyalást kezdeményezni, felmérni, hogy mi lehet az oka a késedelemnek, és megállapodni egy olyan konstrukcióban, ami mindként fél számára elfogadható. További biztonsági alternatívákat jelenthet a kereskedelmi gyakorlatban szokásos jogi biztosítékrendszerek szerződéses rögzítése (garanciák, biztosítékok stb.)

Tőkebevonási alternatívák

A magyar cégek bátrabban nézhetnének szembe a válság okozta recesszióval, ha mindeddig több saját tőkét tudtak volna felhalmozni, s nem csak a szükséges minimális tőkével rendelkeznének gyakran magas eladósodottság mellett. Ez erősítené a banki hitelfelvétel lehetőségét, melynek viszont jelenlegi kamatfelára ijesztően magas.  A tőkeszerkezeten külső tőke bevonásával is lehet javítani, ám ez a megoldás rendszerint közvetett módon (nem a társaság szintjén) még drágább, mint a hitel, hiszen éppen a forrásbevonás logikáján alapulva a jelenlegi 11 százalékos alapkamatra rakódik rá a tőkebefektetéssel járó kockázat, ami a végén, akár 25-30 százalékos megtérülési elvárást is jelenthet a befektetők részéről.

Gerendy úgy véli, hogy az egyes ágazatokban meginduló koncentráció is jó alapot teremthet a tőkeszerkezet javításához, különösen azoknál a vállalkozásoknál, amelyek nyereségességéhez a méretgazdaságosság elérésén keresztül vezet az út. Azok a cégek pedig, amelyek megfelelő likviditással és finanszírozással rendelkeznek, jól megalapozott cégvásárlásokkal a piacszerzés révén jelentősen megerősödhetnek, mert a tapasztalatok szerint válságos időkben lényegesen kedvezőbb áron lehet hozzájutni olyan cégekhez, amelyek akár további piacot, akár megfelelő szakértelmet, vagy kapacitást hozhatnak a vásárlónak.