Amennyiben a tag lemond a tagi kölcsönről a társasága javára, nincs ajándékozási illeték. Majd nyereségadó-mentesen az osztalékágon juthat 10 százalékos személyi jövedelemadóval (25 százalék helyett!) saját ’ajándékához’. A háttér ismerete nélkül ez elég értelmetlen dolognak tűnik, hiszen a kölcsönt visszakaphatja adó nélkül is. A felkínált vonzerőt az a rendelkezés biztosítja, amely kimondja, hogy ilyen esetben a tag, mint magánszemély a betett tagi hitelre nézve mentesül a vagyonosodási vizsgálat alól.

Ez valóban vonzó lehet. Az APEH ugyanis az elmúlt 2 évben tömegesen folytatott vagyonosodási vizsgálatokat azon az alapon, hogy ha mondjuk valaki minimálbér után adózott, majd ebből adott 100 millió forintos hitelt a cégének, akkor ennek forrása minden bizonnyal adózatlan volt. Nehéz is volt idáig ez ellen védekezni, mivel a tagi hitel a társaság könyveiben szerepel. De hiába, az új törvény szerint  a leleményesebbek megúszhatják a vagyonosodási vizsgálatot, legalábbis 10 százalékpont közteherrel megválthatják azt!

Legjobb feltételezés szerint a normál adózási elveket itt azért áldozzák be, hogy a krízisben lévő államháztartás valamilyen rendkívüli bevételhez jusson, az érintettek pedig nyugodtan alhassanak. A másik amnesztia szabályban az a társaság részesülhet, amelyik az off-shore cégből hazahozza a parkoló-pályán levő pénzt és annak felét 2 évre állampapírba fekteti. A kedvezmény révén az ilyen összegre a társasági adó és a különadó egynegyedét kell fizetni nyereségadómentesen. A harmadik típusú amnesztia címzettje a magánszemély. Ha az alacsony adókulcsú országból hazahozza a kamatot, osztalékot vagy árfolyamnyereséget, akkor 10 százalékos osztalékadóval megnyeri az erre az összegre eső vagyonosodási vizsgálat mentességet, ha a pénz felét két évig állampapírba fekteti. 

A folytatást elolvashatja az Adózónán!