szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Romlott a cégek likviditása, egy év alatt jelentősen nőtt az átlagos kintlévőség-állomány, miközben 31-ről 20 százalékra zsugorodott a cégüket hitelképesnek tartók aránya. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a vállalkozások nem tudják behajtani adósságaikat. A gazdasági döntéshozók kétharmada szerint hitel nélkül a hazai kkv-szektor további fejlődése nem tartható fenn.

 Idén üzletmenete stagnálására vagy visszaesésére számít a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások háromnegyede, többségük nem tervez jelentősebb fejlesztést, beruházást sem. A rosszabb gazdasági kilátások a beruházások tervezésében is jelentkeznek: míg 2008 elején a vállalkozások egynegyede gondolkodott létszámbővítésben, addig ez az arány év végére mindössze 15 százalékra olvadt. Az új telephelyeket létrehozni tervező cégek aránya egyetlen esztendő leforgása alatt megfeleződött (12-ről 5 százalékra). A mikro/kkv-szegmensbe tartozó cégek 57 százaléka 2009-ben nem tervez jelentősebb beruházást, fejlesztést, ami 16 százalékpontos visszaesést jelent a 2008 év elején mért állapothoz képest. Azok a cégek, amelyek fejlesztésben gondolkoznak, jellemzően tárgyi eszközök vásárlását/létesítését tervezik (24 százalék), illetve meglévő informatikai-távközlési infrastruktúrájukat kívánják modernizálni a hatékonyabb működés érdekében.

A mikro-, kis- és középvállalkozások likviditási helyzete 2008 év során romlott, a havi átlagos kintlévőség-állomány 17 százalékkal nőtt. A szegmens finanszírozási igényét mutatja, hogy míg megrendelőik 75 százaléka harminc napon belül fizet, addig a beszállítói követelések 85 százaléka esedékes ugyanezen időn belül. A probléma áthidalását a cégek elsősorban az utólag kért fizetési haladékkal, a kifizetések átütemezésével próbálják megoldani, azonban a cégek egyharmada a kintlévőségek kezeléséről eseti jelleggel dönt, ami jól tükrözi a szegmens kiszolgáltatottságát.

 

© hvg.hu
A pénzügyi döntéshozók vállalatmérettől függetlenül komoly problémának érzik a hazai körbetartozást. Ez is az egyik oka, hogy csaknem minden második vállalattal fordult már elő, hogy nem tudta behajtani követelését. A bankoktól leggyakrabban bankgarancia formájában várnak segítséget, de több mint kétharmaduknál előfordult már az árbevétel olyan mértékű ingadozása is, amit likviditási hitelek segítségével tudtak csak áthidalni. Hitelképesnek azonban csak a vállalkozások egyötöde érzi magát jelenlegi működése mellett, amely jelentős visszaesés az egy évvel ezelőtti állapothoz képest (31-ről 20 százalékra). Ugyanakkor a döntéshozók kétharmada (66 százalék) úgy gondolja, hogy hitel nélkül a hazai kkv-szektor további fejlődése nem tartható fent.

A közölt eredmények a BellResearch által készített A mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyi igényei című tanulmányából származnak. A kutatás az 1 milliárd forintnál kisebb nettó árbevétellel rendelkező társas gazdálkodó szervezeteket vizsgálta, amelyek legalább 1 főt foglalkoztatnak, és folyószámlát vezetnek. A pénzügyi-gazdasági döntéshozókkal 2008 novemberében készültek az interjúk, telefonos adatfelvételi módszerrel, n=1005 nagyságú mintán. A korábbi, hivatkozott adatfelvétel azonos módszerrel 2008 februárjában zárult. A közölt eredmények reprezentatívnak tekinthetők a célcsoportra nézve árbevétel, gazdasági ágazat és régió szerint.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!