1. Közvetlen hozzátartozó ápolására szeretnék fizetés nélküli szabadságra menni. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltatónak meg kell adnia erre az engedélyt. Ha mégsem engednének el, tekinthető ez olyan jogsérelemnek, amely miatt rendkívüli lemondással élhetek? Amennyiben nem, melyek a rendkívüli lemondásra jogosító "jogsérelmek"? 

A munkáltató a munkavállaló közeli hozzátartozójának otthoni (!) ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot. Feltétele azonban ennek az is, hogy az ápolást a munkavállaló saját maga végezze. Az ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Az igazolásban foglaltakat a munkáltató köteles elfogadni, az igazolásban foglaltakat nem vizsgáltathatja felül. 

Ha annak ellenére, hogy ezt írásban kérelmezi és csatolja az orvosi igazolást, a munkáltató nem engedélyezi, véleményem szerint 15 napon belül élhet a rendkívüli lemondás jogával, hiszen a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte. Érdemes fokozott figyelmet fordítani a rendkívüli lemondás indokának alapos megfogalmazására. Ha ön köztisztviselő, akkor nem élhet rendkívüli lemondással.

2. „A kölcsönzött munkaerők esetében, ha valaki ugyanannál a munkaadónál tölt 6 hónapot, akkor a rendes munkavállalókkal azonos bérezést és juttatásokat kap. Teljes mértékű azonosságra a kölcsönzött munkaerő meghatározott idejű munkaszerződés esetében 2 év után, nem meghatározott idejű munkaszerződés estében 1 év után jogosult.” Ez igaz?  

Munkaerő kölcsönzés esetén két elv érvényesül. Az egyik a korlátozott egyenlő bér elve, a másik pedig az egyenlő bér tartós munkavégzésnél. A korlátozott egyenlő bér elve szerint a kölcsönvevőnél munkaviszonyban álló valamint a kölcsönzött munkavállalók vonatkozásában a személyi alapbér, a műszakpótlék, a túlóráért járó díjazás, továbbá az ügyelet és a készenlét díjazása tekintetében alkalmazni kell az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, ha a kölcsönvevőnél a folyamatos munkavégzés időtartama a 6 hónapot meghaladja. 

A válasz folytatását és a többi kérdést az Adózónán olvashatja!