Az elmúlt évben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 37 százalékkal ugrott meg, a növekedés mértéke meghaladja az előző évi tendenciákat, ami az elmúlt években már így is kiugróan magas volt – derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből. A nagymértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy az évek óta zajló magyar válságjelenséghez hozzáadódott a nemzetközi válság hatása.

Fizetésképtelenségi eljárások száma

	Csőd	Felszámolás	Végelszámolás	Összesen
2007	20	9 823	8 836	18 679
2008	15	11 515	9 715	21 245
2009	120	15 014	14 002	29 136
Éves változás	+700%	+30%	+44%	+37%

Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.

Az eljárások 53 százalékát a felszámolási eljárások adják, volumenük 30 százalékkal nőtt meg. Az ügyek másik nagy arányát végelszámolások teszik ki, arányuk 44 százalékkal növekedett. Nem javul a helyzet az „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz megmentésükre irányulnak. Az ilyen eljárások száma 2009-ban a csődtörvény módosításnak hatályba lépése után 120-ra nőtt. A változások hatékonyságát a hitelezői igények megtérülésén lehet igazán lemérni, erre vonatkozóan azonban nem jelent meg olyan mennyiségű adat, amelynek alapján messzemenő következtetéseket lehetne levonni.

Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását a bejegyzett társaságok hasonló arányaival összevetve kiderül, hogy 2009 során is a 20 milliós fogalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint közti, a családi kereteket éppen kinőtt cégek ellen folytatták a legtöbb eljárást. Az elmúlt évben azonban jelentősen megnőtt a fizetésképtelenné válás valószínűsége a nagyobb cégek körében is, 2009-ben olyan cégek is tűntek el a süllyesztőben, amikről korábban nem feltételezték volna.

Ágazati sajátosságok

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 20 százalékát építőipari cégek ellen indították az elmúlt évben. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati termékek, az élelmiszeripari termékek valamint az építőipari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátás, az ingatlangazdálkodás, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a szolgáltatók, az építőipari, valamint acél és fémipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: a kereskedelmi vállalkozók, a turizmus és vendéglátást végzők, a fuvarozók, a fa és bútoripar, a papír és csomagolóipar valamint a gépjárműipar.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (19,61 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,46 százaléka). Jellegzetes eltéréseket a kereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 24,49 százaléka, összesen bejegyzett cégek 18,47 százaléka), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 6,35 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 4,78 százaléka) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,27 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,96 százaléka), valamint az egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (eljárások 1,25 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,3 százaléka) teljesítettek a legjobban.

Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója úgy látja, hogy a válság a telekom és az energiaszektort viselte meg a legkevésbé, igaz, ebben a szektorban többnyire nagyvállalatok működnek. Emellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is stabilabban viselte a körülményeket, ami jó részt annak köszönhető, hogy van egy fogyasztási szint, amelyet nem lehet alulmúlni. Ugyanakkor az élelmiszeripar szempontjából a forint árfolyama nagyon fontos tényező, ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai alapján az látszik, hogy a sertéshús és a tejtermékek esetén, amint túl erős a forint, erőteljesen növekszik az import. Dercze szerint továbbra is az építőipar a legveszélyeztetettebb szektor, de az acélipar sem állt jól a válság idején. Ugyanakkor minden olyan szegmens, amely az áruforgalomhoz kapcsolódik, például fuvarozás, szállítás, és a kereskedelem is döcög. Az építőiparban nagyon sok cég tevékenykedik, amelynek egyik oka a járulékok összegének minimalizálása. Azonban az is nyilvánvaló, hogy a magyar építőipar nagyon erősen felduzzasztott kapacitású volt, amelyre a támogatott hitelkonstrukciók miatt, majd az autópálya program miatt volt szükség. Miután ezek lecsengtek, a megrendelés-állomány is jelentősen visszaesett, majd ehhez jött a válság.

Fizetésképtelenségi eljárások aránya bejegyzett cégek arányában (Iparágak)

Iparágak	2009	2008	Változás*	Relatív változás**
Acél és fémipar	7,65%	4,71%	2,94%	62,56%
Ingatlangazdálkodás	2,47%	1,52%	0,94%	61,98%
Turizmus és vendéglátás	7,29%	4,78%	2,51%	52,42%
Nagykereskedelem	7,65%	5,18%	2,47%	47,58%
Gépjárműipar	6,84%	4,70%	2,14%	45,51%
Fuvarozás	7,27%	5,17%	2,09%	40,50%
Logisztika	6,48%	4,65%	1,83%	39,34%

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább az acél és fémiparban, az ingatlangazdálkodásban valamint a turizmusban romlott a helyzet, de nagy mértékű romlást mutat a már évek óta romló nagykereskedelem, a gépjárműipar valamint a fuvarozást és a logisztikai tevékenységet végzők.

A fizetésképtelenségi eljárásban legtöbbször érintett iparágak 2009-ben

Ágazat	Bejegyzett cégek száma	Eljárások száma	Eljárások aránya a bejegyzett cégek arányában
Szolgáltatói tevékenységet végzők	5 072	507	9,99%
Textilipar	3 958	320	8,07%
Építőipar	71 455	5 713	7,99%
Acél és fémipar	7 321	560	7,65%
Nagykereskedelem	43 120	3 298	7,65%
Turizmus és vendéglátás	25 380	1 849	7,29%
Fuvarozás	11 468	833	7,27%
Kiskereskedelem	54 914	3 836	6,99%
Gépjárműipar	19 791	1 354	6,84%
Papír és csomagolóipar	1 359	91	6,73%
Faipar	5 908	397	6,73%
Logisztika	4 462	289	6,48%
Élelmiszeripar	5 319	310	5,84%
Vegyipar	3 117	182	5,83%
Nyomda és kiadói tevékenység	14 359	806	5,61%
Országos átlag	530 739	29 136	5,49%
Mezőgazdaság	9 742	518	5,32%
Elektronika és számítástechnikai tevékenység	25 358	1 021	4,02%
Gépipar	3 877	149	3,84%
Bank és pénzügyi szolgáltatás	11 392	434	3,81%
Oktatás	9 295	333	3,58%
Ingatlangazdálkodás	74 083	1 827	2,47%

Regionális eltérések

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009-ben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest megyében, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 40 százalékát, Szabolcsban pedig 6 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.

A tavalyi adatokat 2008-hoz viszonyítva az látszik, hogy Nógrád megyében 82 százalékkal, Budapesten 66 százalékkal, míg Borsodban 64 százalékkal ugrott meg az eljárások száma. Eközben Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében néhány százalékkal kevesebb eljárást indították 2009-ben, mint a megelőző évben.

A legnagyobb változást mutató megyék

Megye	Eljárások aránya bejegyzett cégek arányában (2008)	Eljárások aránya bejegyzett cégek arányában (2009)	Relatív változás
Nógrád	7,27%	13,19%	181,71%
Szabolcs-Szatmár-Bereg	11,42%	11,99%	103,05%
Békés	5,34%	7,44%	141,68%
Hajdú-Bihar	5,79%	7,05%	127,84%
Bács-Kiskun	4,76%	6,39%	139,52%
Borsod-Abaúj-Zemplén	3,89%	6,25%	164,22%
Zala	5,09%	6,25%	126,58%
Jász-Nagykun-Szolnok	6,16%	5,77%	96,18%
Országos átlag	4,17%	5,49%	137,09%

Figyelembe véve az adott megyékben a bejegyzett vállalatok számát, kiderül, hogy miközben átlagosan a cégek 5,49 százaléka került bajba, Nógrád megyében ez az arány többszöröse, közel 14 százalék, Szabolcsban 12 százalék, de Békésben, Hajdú-Bihar megyében is jóval meghaladja az országos átlagot. Ezalatt Pest és Győr-Moson-Sopron megyében a mutató a 4 százalékot sem érte el.

Az eljárások megyei részarányát összevetve a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében (eljárások 5,91 százaléka, összesen bejegyzett cégek 2,71 százaléka), Nógrád megyében (eljárások 2,19 sázaléka, összesen bejegyzett cégek 0,91 százaléka), valamint Hajdú-Bihar megyében (eljárások 4,69 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,66 százaléka) regisztrált a Coface.

Ebben az összehasonlításban Pest megye (eljárások 9,23 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 13,72 százaléka), valamint Győr-Moson-Sopron megye (eljárások 2,45 százaléka, de a bejegyzett hazai cége 3,78 százaléka) teljesített a legjobban, mivel az származott innen 2009-ben.

A 19 megye és Budapest közül a fővárosnak és csupán három térségnek (Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok valamint Somogy megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.

Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője szerint a válság komoly pofon volt mindenkinek, nemcsak a jellemzően alultőkésítettebb, sérülékenyebb magyar cégeknek - a magyar vállalkozások 75 százalékának az éves árbevétele nem éri el az 50 millió forintot -, hanem a stabil helyzetű külföldi leányvállalatok cégeinek is átmenetileg le kellett állnia a termeléssel vagy végleg bezárni.

Bagyura tapasztalatai szerint a banki finanszírozás beszűkülése és megdrágulása érzékenyen érintette a finanszírozás igényes cégeket. „Ez azzal jár, hogy a szállítóik felé fordulnak, és még nagyobb hitelt próbálnak elérni értékben és időben is. A gazdaságban lévő összes hitel 80 százaléka szállítói hitel” – mutat rá Bagyura. Ezek felmérése és kezelése egyre több cégnek jelent kihívást, amit a Coface tapasztalatai is alátámasztanak: jelentősen megnőtt a hitelezéskezelés iránti kereslet. Ennek ellenére fájdalmasan kevés cég veszi igénybe ezeket az eszközöket Nyugat-Európához képest, ahol a cégek körülbelül 10 százaléka, míg itthon a cégek 2-3 százaléka vesz igénybe valamilyen követeléskezelési szolgáltatást, jegyzi meg a szakértő. Hozzáteszi, hogy a hazai kuncsaftok nagy része is külföldi tulajdonban áll, ahol ez a fajta gyakorlat a policy része. Pedig ilyen körülmények között nagyon fontos a hitelezői védelem és a jó követeléskezelés. Tapasztalataik szerint a számla lejárata után az első két-három hétben nagyon nagy valószínűséggel beszedhető a teljes összeg, de 90-120 nap után radikálisan csökken a behajthatóság.