Januártól mindkét esetben transzfer-dokumentációt kell készíteni, és amennyiben az alkalmazott árak nem piaciak, az adóalapot a piaci árnak megfelelően szükséges módosítani. A telephely és központ közötti ügyleteket tehát úgy kell kezelni és társasági adószempontból figyelembe venni, mintha két, egymástól független vállalkozás bonyolítaná őket - hívja fel a figyelmet Veszprémi István, a Deloitte adópartnere.

A telephely-központ közötti speciális kapcsolatából adódóan azonban a kettejük közötti ügyletek az adózás előtti eredményt sosem érintik, hiszen jogi személyen belüli ügyletekről van szó, azaz olyan, mintha egy társaság két divíziója folytatna egymással ügyleteket. Ezért az adóalap és a telephelynek betudható jövedelem megállapítása során az úgynevezett vélelmezett ügyletekre vonatkozó transzferár-kiigazítások szükségesek - hangsúlyozza Veszprémi. Az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt, illetve a fióktelep vélelmezett jövedelmét úgy kell módosítani, hogy az a kettejük közötti ügyletet úgy tükrözze, mintha független felekként jártak volna el. A transzferár-kiigazítás még abban az esetben is felmerül, ha a felek az ügylet értékét egyébként piaci árszinten határozták meg.

Mi számít kapcsolt ügyletnek?

Míg különálló jogi személyek esetén a szerződés, illetve az ügylet fogalma egyértelmű, a telephely és a központ közötti tranzakciók azonosításakor számos kérdés merülhet fel. Ilyen például, ha a telephely rendszerint a központ eszközeit használja, az alkalmazottakat pedig gyakran a központ foglalkoztatja. Sokszor fel sem merül, hogy az eszközök vagy erőforrások átadásával a központ szolgáltatást nyújt a telephely részére, holott különálló jogi személyek esetén ez egyértelmű lenne.

Íme néhány példa a fióktelep (telephely) és a központ közötti, tipikusan előforduló gazdasági eseményekre és a felmerülő transzferár-kérdésekre:

• Telephely által használt tárgyi eszközök, mint a számítógép, szoftver vagy akár egy íróasztal átadása kapcsán a jogcímtől - értékesítés, apport, bérlet -  függően más-más lehet az alkalmazandó piaci ár. 

• A központ által ellátott funkciók, mint a marketing, az IT-támogatás, az adminisztráció és a vevőszerzés rendszerint a fióktelep érdekeit is szolgálják, így e nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódóan meg kell állapítani a szokásos piaci árat. Pénzátadásnál azt is fontos meghatározni, hogy mennyi az átadott pénzből a saját tőke és mennyi a fióktelep számára nyújtott kölcsön. Ez utóbbira ugyanis piaci mértékű kamatot kellene felszámítani.

• A fióktelep részére juttatott források megosztása tőkére és az azon felül juttatott kötelezettségekre; a tőkén felül juttatott kötelezettség kamatának mértéke, annak társasági adó szempontból való elszámolhatósága, tekintettel az OECD ajánlásaira.

A fenti példákból is érzékelhető, hogy a telephelyek/fióktelepek esetében is fontos kiemelt figyelmet szentelni a transzferár-kérdéseknek, hiszen a központtal való szoros együttműködés következtében vélhetően számos kapcsolt ügylet azonosítható, így a transzferár-kockázatok a telephelyeknél hatványozottan jelentkeznek.

Dokumentációs kötelezettség

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM-rendelet szerint amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, transzferár-dokumentációt akkor köteles készíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy egyéb olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenének.

Tekintettel arra, hogy a magyar központ és külföldi telephelye mindezidáig független feleknek minősültek, és csak a jövő évtől hatályos törvénymódosítások folyományaként válnak kapcsolttá, kérdés lehet, hogy a változó szabályok kapcsán szükséges-e újabb dokumentációkat is készíteni mostantól a telephely és a magyar központ között már életben lévő ügyletek tekintetében.

Sokakat érintő általános könnyítés, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ár dokumentálására bármilyen idegen nyelven sor kerülhet, évi 50 millió forint alatti ügyletek esetében pedig egyszerűsített dokumentáció készíthető. A szokásos piaci ár megállapítása során egyszerűbbé válik a határozat meghozatala egyoldalú eljárás esetén, mivel már nem szükséges bemutatni az érintett kapcsolt vállalkozás nyilatkozatát a határozat elfogadásáról. A kérelmek eddigi hiteles fordítása helyett pedig elegendő lesz egy szakfordítás bemutatása két- vagy többoldalú eljárás esetén.

Nemzetközi kitekintés

A telephely-központ közötti ügyletek problematikáját már az OECD is felismerte, és az elmúlt évek egyik leghangsúlyosabb transzferár-problémájaként kezeli. Ennek folyományaként született meg az állandó telephelyek jövedelmének meghatározására vonatkozó OECD-jelentés, mely külön foglalkozik a pénzügyi szektorban működő telephelyek speciális kérdéseivel. Ugyancsak a téma fontosságát jelzi, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezmény vállalkozási nyereségre vonatkozó 7. paragrafusát jelenleg felülvizsgálják annak érdekében, hogy az előbbi jelentés végkövetkeztetéseit a modellegyezménybe is beépítsék.