Az országgyűlés tavalyi döntése alapján 2010-től az adómentes természetbeni és pénzbeni juttatások köre – az otthoni internetelőfizetés és a kockázati életbiztosítás kivételével - megszűnt. Ezzel párhuzamosan kétszintű adókulcsot vezettek be: a kedvezményes, 25 százalékos adóval terhelt csoportba tartozik többek között az üdülési csekk, a melegétel utalvány, illetve a helyi közlekedési bérlet, míg a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány, valamint a kultúrautalvány után már 54 százalékos adót kell fizetni.

„A törvény elfogadásakor sokan temetni kezdték a cafeteriát, ám a számítások alapján a munkáltatók számára továbbra is költségmegtakarítást jelent a bérjellegű juttatásokhoz képest. A felmérés is erről tanúskodik, hiszen a vizsgált körben 2009-ről 2010-re mintegy 14,5 százalékkal nőtt az átlagos cafeteriakeret – mondta Novák Éva, a NEXON cafeteria-szakértője.

Hidegétel, kultúra- és ajándékutalvány a vesztes

Ahogyan az várható volt, mondta a szakértő, a cafeteriaelemek legnagyobb vesztesei közé az 54 százalékos adóval terhelt elemek lettek. Ennek megfelelően a 20 ezer fős mintában a hidegétel, a kultúra-, illetve az ajándékutalvány esetén volt a legnagyobb csökkenés. „Ha a teljes keretet a választott cafeteriaelemek szerint vizsgáljuk, akkor a három legnagyobb arányban választott elem a melegétel utalvány, az egészségpénztári befizetés, illetve az üdülési csekk volt. Ez a három cafeteriaelem egyébként 2009-hez viszonyítva is népszerűbb lett a dolgozók körében” – tette hozzá Novák Éva.

A szakember tapasztalatai szerint a munkáltató és munkavállaló számára is kedvező cafeteria-rendszert sok esetben azért nem alkalmazzák, mert informatikai támogatás nélkül olyan mértékű adminisztrációt ró a cégre, amivel nem tud megbirkózni.

Cafeteriaelemek megoszlása az éves kereten belül