Elképzelhető, hogy lesz változás az EKD-rendszerben

Folyik az egyedi kormánydöntés (EKD) szisztéma felülvizsgálata, de a véglegesítéssel meg akarják várni az Új Széchenyi Terv pénteki indítását, hogy az EKD is szervesen illeszkedhessen az általa is képviselt gazdaságpolitikába - írja a Világgazdaság.

  • MTI MTI
Elképzelhető, hogy lesz változás az EKD-rendszerben

Jelenleg is folyik olyan, az egyedi kormánydöntés (EKD) alapján adható komplex állami támogatási rendszer keretében megvalósuló projekt előkészítése, amelynek kedvezményezettje magyar iparvállalat - tudta meg a Világgazdaság. A gazdasági napilap forrása üzleti titokra hivatkozva ennél többet nem kívánt elárulni, de arra azért felhívta a figyelmet, hogy az EKD-konstrukció - a nemzetközi és az uniós norma szerint – a nemzeti elbánás elve alapján működik: azaz minden beruházó - legyen magyar, külföldi, esetleg multinacionális cég - kedvezményezettje lehet, ha megfelel a kritériumoknak.

A napilap pénteki száma ismerteti: kevés, de azért van olyan magyar tulajdonú cég, amely idehaza képes egyszeri, minimum tízmillió euró értékű beruházást végrehajtani. Ugyanakkor az EKD-támogatások és a hazai kkv-szektor állami dotációja között nincs közvetlen összefüggés; más szóval, attól, hogy a külföldiek kevesebb EKD-támogatást kapnának, még nem jutna erőteljesebb állami mankóhoz a hazai kkv-szféra.

Ezzel együtt is elképzelhető, hogy lesz némi változás az EKD-rendszerben, s az sem kizárt, hogy az elvárt minimális beruházási összeg mértékét leszállítják. Folyik ugyanis a szisztéma felülvizsgálata, de a véglegesítéssel meg akarják várni az Új Széchenyi Terv pénteki indítását, hogy az EKD is szervesen illeszkedhessen az általa is képviselt gazdaságpolitikába - tudta meg a gazdasági napilap a kormányzati koncepció lényegét.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.