Míg 2010-ben a vállalatok többsége (62 százalék) árbevétele 1 százaléknál kisebb szeletét költötte K+F-re, 2011-ben érezhetően megnőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya (38-ról 59 százalékra), amelyek 1 százalékot meghaladó mértékű K+F ráfordításról számoltak be –derül ki a Deloitte felméréséből. Ez az érték a növekedés ellenére valamivel elmarad a cseh és a szlovák eredményektől, ahol a válaszadók 65 illetve 78 százaléka költ az árbevétele 1 százalékánál többet kutatás-fejlesztésre – véli Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója.

A jövőbeli tervekre vonatkozóan a válaszadók óvatosabbnak bizonyultak: az elkövetkezendő két-három évben a hazai cégek nagyobb része tervezi a K+F ráfordításai csökkentését 2011-hez képest, mint ahányan a ráfordítások növelésével számolnak. Hasonló tendenciák olvashatók ki a szlovák vállalkozások válaszaiból is - a felmérés szerint a vizsgált országok közül egyedül a cseh cégek között vannak tehát többen azok, akik K+F ráfordításaik növekedésével számolnak, mint azok, akik csökkenésre számítanak az elkövetkező két-három évben.

Miközben a K+F tevékenységek folytatását befolyásoló külső tényezők a vizsgált államokban jobbára megegyeznek, azok szerepét az egyes országok válaszadói másként súlyozzák. Magyarországon a tavalyi eredményekhez hasonlóan a cégek idén is a szabályozói környezet kiszámíthatóságát tartották a legfontosabb tényezőnek, amit a támogatások mértéke, valamint a tapasztalt és képzett K+F szakemberek rendelkezésre állása követ. Csehországban és Szlovákiában ezzel szemben a megfelelően képzett K+F szakemberek rendelkezésre állása áll az első helyen, amit mindkét országban csak második helyen követ a támogatások mértéke.

A különbség hátterében vélhetően az áll, hogy míg Csehországban és Szlovákiában a szabályozási környezet hosszú ideje nem változott jelentősen, addig Magyarországon az elmúlt években több, lényegi kérdésekre is kiterjedő változtatás történt. A felmérés eredményei jól mutatják, hogy a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség a megfelelő K+F rendszer kialakításának – és a vállalati K+F ráfordítások növekedésének – az alapját jelentik.

A felmérésben a Deloitte azt is vizsgálta, hogy a cégek több kutatásfejlesztési tevékenységet folytatnának-e Magyarországon a jövőben (azaz növekedne-e ráfordításuk), ha az itt végzett K+F aktivitásuk több támogatásban és/vagy adókedvezményben részesülne. A tavalyi eredményekhez hasonlóan a magyar válaszadók 63 százaléka (2011-ben 57 százalék) igennel válaszolt, ami jóval alacsonyabb arány a cseh és szlovák eredményekhez képest, ahol ugyanez az érték 76 és 87 százalék. Ez a különbség azonban nem feltétlenül abból ered, hogy Magyarországon a támogatások és adókedvezmények kevésbé motiválják a vállalkozásokat a K+F ráfordítás növelésére. Érdemes figyelembe venni, hogy a hazai cégek számára a korábban említett szabályozási rendszer kiszámíthatósága fontosabb vagy legalább olyan fontos feltétel, mint a támogatások és kedvezmények mértéke, míg a másik két ország cégeinek a szabályozási rendszer kiszámíthatóságával kapcsolatos tényező fontossága kevésbé meghatározó – mondta a Deloitte Zrt. szakértője.

A tavalyihoz képest jelentősen csökkent azoknak a válaszadóknak a száma, akik azért tartanák kockázatosnak a K+F adókedvezmények igénybevételét, mert nem igazán ismerik az adóhatóság álláspontját. Negatívumként kell megemlíteni azonban, hogy az egy évvel korábbi eredményekhez képest jóval nagyobb volt azoknak a cégeknek az aránya, akik úgy gondolják, hogy a K+F projektek pályázati elbírálása nem minden esetben megfelelő. Sokan érzik például nehezen tervezhetőnek azt, hogy előre nem látható változások miatt hogyan kell majd pályázati K+F projektjük tartalmát átalakítani, képesek lesznek-e ezek után is megfelelni a kiírási feltételeknek, illetve hogyan lesz képes mindezt a pályázati rendszer kezelni. Jelenleg bizonytalanságot okozhatnak például az olyan helyzetek, amikor egy K+F projekt határidőre lezárul ugyan, de annak eredménye és/vagy létszámigénye eltér az eredeti, támogatási szerződésbe foglalt vállalásoktól.