Az MMV a Kúria, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez fordult, továbbá beadványát megküldte az alapvető jogok, valamint a pénzügyi jogok biztosának és az Alkotmánybíróságnak is. 

A szervezet az alaptörvényre, továbbá a jelentős társadalmi érdekre hivatkozva kér állásfoglalást arról: mennyire tekinthető európai uniós normának az, hogy Magyarországon a vállalkozóknak saját életfeltételeik ellehetetlenítésével is meg kell felelniük adófizetői kötelezettségeiknek, míg a tisztességesen elvégzett munka után nincs joguk a munkájuk ellenértékét megkapni? 

Beadványukban egyebek közt arra hivatkoznak, hogy a vállalkozók nagyon nagy százaléka magánemberként is érintett a devizaadós válságban, hiszen a vállalkozás kintlévőségei miatt, magánvagyonuk terhére felvett hitelek segítségével próbálták rendezni gazdasági partnereik felé adósságaikat.

Fizetésképtelenségük esetén egyrészt a hazai mikro- és kisvállalkozások jellemzően teljes magán egzisztenciájukat elvesztik, másrészt munkahelyek tömegeinek felszámolódását okozhatják, és ez utóbbi a munkavállalók hiteltörlesztéseit is veszélyezteti. A kiszolgáltatott kisvállalkozóknak minimális az esélyük a kintlevőségeik behajtására, miközben a közterheket a bevételek elmaradása esetén is meg kell fizetniük. 

Az MMV álláspontja szerint a hazai vállalkozások európai uniós normákkal össze nem egyeztethető helyzetéért elsősorban a tisztességtelen vállalkozási körülmények, illetve a jogszolgáltatás elégtelensége, a jogi útra terelt ügyek elhúzódása felelős. A szervezet ezért azonnali, érdemi, rendszerszemléletű intézkedéseket sürget.

Közleményükben emlékeztetnek, hogy a hazai vállalkozások tisztességtelen vállalkozási körülményei miatt 2009-ben az Unió Petíciós Bizottságához fordult az MMV. Az ügyet 2011 novemberében a szervezet jelenlétében tárgyalta a bizottság, a következő tárgyalási forduló várhatóan 2013. február végén lesz Brüsszelben.