Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A bank anyavállalata, a GE Capital hét európai országban végzett kutatása szerint a tavaly megvalósult magyarországi kkv-beruházások értéke 21 százalékkal haladta meg az év elején tervezettet. A hét ország közül azonban így is a magyar kkv-k beruházásának összértéke volt a legkisebb 2012-ben, összesen 2168 milliárd forint.
Az egy cégre jutó 12,8 millió forintos beruházási összeg alapján sem változik jelentősen a helyzet, a magyaroknál csak a brit cégek költöttek kevesebbet fejlesztésekre. Régiós összehasonlításban jelentős a hazai elmaradás, a cseh és a lengyel vállalkozások átlagosan 7-8 millió forinttal fordítottak többet tavaly beruházásra.
Idén a vizsgált országok többségében a kkv-k növelni kívánják a fejlesztésekre fordított összeget, csak az olaszok és a magyarok csökkentenének. A magyar kkv-k az előző évinél 11 százalékkal kevesebbet terveznek beruházni, összesen 1933 milliárd forintot, amely a hazai GDP körülbelül 7 százaléka. Az egy cégre jutó tervezett beruházás 11,4 millió forint.
Szinte minden eszközre kevesebbet fordítanának a hazai kkv-k. A legtöbbet az IT-szoftvereken spórolnának, 21 százalékkal csökkentve a tavalyi hasonló célú kiadásaikat. A beruházások csaknem felét, 901 milliárd forintot üzemi berendezésekre tervezik költeni, cégenként átlagosan 5,3 millió forintot. Ez 11 százalékkal marad el a 2012-es tényleges ráfordítástól.
A magyar cégek legnagyobb része, 38 százaléka uniós, állami vagy egyéb támogatott forrásból szándékozik megvalósítani a fejlesztéseket, ez a legmagasabb arány a vizsgált országok közül. A második helyezett Lengyelországban is csak a kkv-k 25 százaléka alapozna támogatásokra.
Külső finanszírozási forrást - egyebek között beruházási- vagy folyószámlahitelt, lízinget - a hazai vállalkozások egyharmada venne igénybe, saját tőkéből pedig a cégek kevesebb mint egyharmada oldaná meg a beruházást.
A közlemény szerint a legfőbb visszafogó ok továbbra is a bizonytalan gazdasági környezet, méghozzá nagyobb arányban, mint tavaly. Míg 2012-ben 50, idén a válaszadók 56 százaléka jelölte meg ezt. A külső finanszírozáshoz jutást az idén jelentősen kevesebben látják a beruházás akadályának, mint tavaly, 44-ről 22 százalékra csökkent az ezt válaszolók száma.
A hazai kkv-k elsősorban a meglévő eszközeik elhasználódása miatt szándékoznak belevágni beruházásokba. Tavaly óta még nyomósabbá vált ez az érv, 36-ról 52 százalékra nőtt azok aránya, akik ezt jelölték meg fő indokként. A második leggyakoribb ok az új megrendelésekhez szükséges kapacitás megteremtése, tavaly 25, az idén 31 százalék említette ezt.
Az elavult gépek cseréje már nem halogatható tovább, a felmérés szerint a magyar kkv-k 25 százaléka hagyott ki emiatt üzleti lehetőséget az elmúlt évben, amellyel átlagosan 2,4 millió forint bevételtől estek el a cégek. Így tavaly összesen 404 milliárd forinttal volt kisebb a kkv-szektor összbevétele az elmaradt beruházások miatt. Ugyanakkor ez kismértékű javulás az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest, amikor 4 százalékponttal több vállalat állította, hogy a nem megfelelő eszközpark miatt bevételtől esett el.
Bár a beruházási szándékban még nem tükröződik, de jelentősen javult a hazai vállalkozások hangulata. A tavalyi 37 százalékponthoz képest 24 százalékponton áll a nettó jövőkép mutató (a pesszimisták és optimisták különbözete). Ugyanakkor továbbra is a magyar vállalatok a legborúlátóbbak a hét ország közül. A hazai kkv-k egyharmada tervezi, hogy az idén új munkaerőt alkalmaz, összesen 48 ezer új állást teremtve. Ez 11 ezerrel több, mint amit 2012-re terveztek.
A kutatás a GE Capital rendszeresen végzett "SME Capital Expenditure (Capex) Barometer" felmérése keretében készült az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon, összesen 2286, 2-249 főt foglalkoztató kkv-nál. A kutatásban Magyarország első alkalommal 2012 januárjában vett részt, ez ismétlődött meg idén márciusban 330 hazai cég megkérdezésével.
