A ma­gyar ter­mék mi­nő­sí­tést vagy bár­mely más, az élel­mi­szer ma­gyar szár­ma­zá­sát tar­tal­ma­zó ál­lí­tást ki­zá­ró­lag akkor tüntet­he­ti fel a vál­lal­ko­zó áruján, ha az meg­fe­lel a jog­sza­bály­ban meg­ha­tá­ro­zott kri­té­ri­u­mok­nak. Az élelmiszerek esetében a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete értelmében három védjegykategóriát vezettek be: a magyar termék, magyar alapanyagból, Magyarországon készült, a hazai termék összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt, amíg a hazai feldolgozású termék, Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó terméket jelöl – írja a Pénzcentrum.

A vásárlók háromnegyede előnyben részesíti

A rendszerhez önkéntesen csatlakozhatnak a gyártók, termelők, viszont számítaniuk kell rá, hogy a hatóságok (a NÉBIH, a Fogyasztóvédelmi Hatóság és a GVH) ellenőrei folyamatosan vizsgálják a megjelölés hitelességét, és bírságolnak, ha az nem felel meg a valóságnak. A gyártóknak azonban mégis megéri csatlakozni. A Nielsen piackutató vállalat felmérései szerint ugyanis a fogyasztók a terméken található jelölések alapján tájékozódnak, például az áru származási helyéről. A hazai fogyasztók mintegy háromnegyede részesíti előnyben a magyar terméket feldolgozott hús, zöldség, gyümölcs és tej vásárlásánál.