A NAV az adóhatósági megállapítások esetén az általánosnak tekinthető 50 százalék helyett ma már egyre gyakrabban 200 százalékos bírságot szab ki. E tendencia oka azonban nem abban keresendő, hogy az így megnövekedett bírsággal a NAV-nak megérje nagy erőforrásokat fordítani az ilyen ügyekre. A változás oka egy 2012. januártól hatályos rendelkezésben keresendő – mutat rá blogbejegyzésében Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adómenedzsere.

Az új tendencia mögött vélhető ok, hogy az eljárási szabályok kiegészültek egy új előírással. Eszerint az adóhatóság tájékoztatja a NAV nyomozóhatóságát az adótitokról a bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében, valamint a büntető eljárás megindítása céljából. Azaz a NAV nem csupán büntetőfeljelentések megtételével jelezheti a nyomozóhatóságnak a bűncselekmény gyanúját.

Amikor tehát 200 százalékos adóbírságot látunk egy ellenőrzési határozatban, akkor minden valószínűség szerint megtörténik az adóhatósági jelzés a nyomozóhatóság felé, és innentől kezdve a nyomozás elrendelése vagy annak mellőzése már nem az adóeljárás, hanem a büntetőeljárás logikája szerint történik – emeli ki az RSM DTM szakembere.

Eddig inkább a vagyongyarapodási vizsgálatoknál volt megszokott, hogy a bevétel eltitkolása következtében automatikusan alkalmazta a szankciós mértékű bírságot az adóhatóság. Cégek vizsgálatakor viszont csak kivételes esetekben fordult ez elő.