Pár éve még az ördögtől valónak állították be, most azonban már a kedvében járnak – több olyan multit lehetne említeni, amelyhez a Fidesz előbb, az ellenzékben töltött esztendőkben ellenségesen viszonyult, aztán kormányra kerülésük után máris barátivá változott a kapcsolat. Itt a legújabb mintapélda: hozzánk jön az indiai hátterű gumigyár, az Apollo Tyres.

Ellenségből barát

Az Apollo már korábban is kiszemelte egyszer Magyarországot. 2008 januárjában Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök jelentette be Újdelhiben, hogy a cég 300 millió euróért gyárat létesít hazánkban. Akkor úgy számoltak, hogy két ütemben 1500 főt vehet fel a cég a jó esetben másfél év alatt elkészülő gyárba. A magyar városok sorban álltak az évente 7 millió gumiabroncsot előállítani képes gyár befogadásáért, a választás végül Gyöngyösre esett.

A vizitdíjas és tandíjas népszavazás után pár hónap telt csak el, 2008 nyarán helyi népszavazás kiírásával igyekezett eltántorítani tervétől az indiai gumivállalatot a Fidesz. A Heves megyei város fideszes önkormányzati képviselőcsoportja még azzal riogatott, hogy a térség nem visel el egy újabb szennyezőforrást, rákkeltő hatású korom keletkezik a gyártásnál, és évente óriási mennyiség, 21 ezer tonnányi ipari gumihulladékot kell kezelni. A cég 2008 augusztusában vissza is vonta a beruházás tervét.

Most azonban sikerült megszerezni az Európai Bizottság jóváhagyását is ahhoz, hogy a magyar kormány – mostani árfolyamon számolva – 30 milliárd forint (95,7 millió euró) értékű támogatást ad a cégnek, amely a Gyöngyöstől négy kilométerre, az M3-as sztrádától 2 kilométerre fekvő Gyöngyöshalászon építi fel a gyárát. Ennek főszerepe lehetett abban, hogy sikerült Szlovákiát kiütni az Apollo kegyeiért folytatott versenyben.

Óriási pénzt kapnak

Az Apollo 975 embernek ad munkát. Ez annyit tesz, dolgozónként durván 30 millió forintnyi támogatást ad a Fidesz-KDNP-kormány a gyár idetelepüléséért. Ez több tekintetben is kimagasló összegnek számít.

A kecskeméti Mercedes-gyárban 3500-an dolgoznak, a rácalmási Hankook gumigyárban – ahol nemrég a szakszervezeti vezetőt elbocsátották, többek tiltakozása ellenére – 3250 embert foglalkoztatnak jövőre. Mindkét gyár hasonló összegű állami támogatáshoz jutott (a Mercedes 111 millió eurót, a Hankook 92 millió eurót kapott, az Apollo 97 millióhoz jut), pedig háromszor annyian dolgoznak ott, mint ahányan az Apollo üzemében fognak munkába állni.

De a fejenkénti 30 millió forintos állami támogatás onnan nézve is gálánsnak számít, mint arra a Portfolio.hu rámutatott, hogy egy átlagbéres munkást alapul véve 34 évig gyakorlatilag saját magának fizeti az állam a bérek közterheit.

A Fidesz politikusainak pár éve egészen alacsonyabban volt az ingerküszöbük. 2007-ben Fónagy János, volt közlekedési miniszter, most a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Hankooknak adott fejenkénti 13,5 millió forintos állami támogatást irrálisan magasnak állította be, olyannak, amelyről magyar vállalkozások nem is álmodhatnak.

Abroncsgyártó nagyhatalom épül

Magyarországon több nagy nemzetközi gumiabroncsgyártó cégnek is van üzeme, az Apollo Tyres betelepülésével pedig igazi abroncsgyártó nagyhatalom leszünk. A japán Bridgestone Tatabányán, a francia Michelin Nyíregyházán, a dél-koreai Hankook a Dunaújváros mellett Rácalmáson üzemeltet gyárat, a japán Sumitomo pedig logisztikai bázist épít hazánkban.

A Bridgestone tatabányai területén 2017-re zárul le egy 71,5 milliárd forintos fejlesztés (ehhez a magyar állam 2,7 milliárddal járult hozzá), melynek eredményeképpen éves szinten 6,5 millió abroncsot tudnak majd gyártani. A dolgozói létszám három év múlva meghaladhatja majd a 800-at. A Michelin nyíregyházi üzemében közel évi kétmillió darab abroncsot gyártanak, amelyeket ugyanakkor felső kategóriás, luxus és sportkocsikhoz használatos gumit gyártanak. A cég bezárásra ítélt budapesti gyárában 70 százalékos kapacitáskihasználtság mellett évente 27 ezer teherautó abroncsot gyártanak. A Michelin cégcsoport Magyarországon 1650 főt foglalkoztat, ebből 512-en a hamarosan bezáró budapesti egységben dolgoznak.

A Hankook gyárában 2014-2015-re évente 17 millió abroncsot gyártanak – 2012-ben a kapacitás 12 millió darab volt –, a 88 milliárd forintos gyárbővítéshez az állam 18 milliárdot adott. Magyarországon a Continental autóipari csoportnak is vannak gyárai, a cég ugyanakkor kifejezetten gumiabroncsot nem gyárt hazánkban, de gumitömlőket, légrugókat, elektronikus fékrendszerek komponenseit, vagy szövetbetétes szállítószalagokat ugyanakkor készítenek.

Tíz százalék felett az európai termelésben?

Ha mindehhez hozzárakjuk az Apollo magyarországi tervezett kapacitását, ez körülbelül 6,9 millió darab is lehet évente, akkor újabb jelentős mennyiséggel – a többi cégnél zajló fejlesztésekkel növelt mennyiséghez képest bő negyedével – nőhet így a termelés. A dolgozói létszámot illetően pedig a 975 fős új gyár pedig majdnem 20 százalékot dob a gumigyárakban dolgozók létszámán.

A jelentős gyárbővítésekkel, illetve az Apollo új üzemével a magyar kapacitás – ez 32,4 millió abroncsot jelent évente – már jelentős szeletet hasíthat ki az európai gumiabroncsiparból. 2012-ben ugyanis mintegy 262 millió mindenféle típusú abroncsot adtak el az EU-ban, a 32 milliós gyártás pedig ennek az eladásnak már jócskán 10 százalék feletti részét jelenti. A világgyártásból az európai termelés mellesleg körülbelül 21 százalékkal részesedik, vagyis a világon százból két autón, tehergépkocsin magyar gépek és kezek által készített gumi lesz.