Három éve megúsztuk a forintparát, de most újra itt van

Nem is néztem most, hol áll a forint?

Az euróval szemben hétfőn reggel átugrotta a 320-as szintet, a dollárral szemben megvolt a 268-as csúcs is. Az euróval szemben ez 3 éves, a dollárral szemben pedig 12 éves mélypontot jelent. Az euróval szembeni csúcs elérhető közelségben van, az eddigi rekord 2012 januárjában volt, ekkor 324-ig szaladt az árfolyam, a dollárral szemben pedig 2000 októberében volt a mélypont, akkor 320 forintba került az amerikai deviza.

Hopp, teljesen elsiklottam a gyengülés felett az ünnepek alatt, mióta zuhan így a magyar pénz?

Már karácsony előtt is kibontakozott egy gyengülési hullám: akkor az orosz rubel zuhanása rántotta magával a magyar fizetőeszközt. Míg december elején 305 körüli szinteken járt a forint euróval szembeni árfolyama, december 19-ére 316-ig kúszott fel az árfolyam. Tavaly év végére pedig a 320-as szintet is megközelítette a kurzus.

A dollárral szemben egész december alatt gyengült a forint, 20 forintot zuhant máig az árfolyam, ez 8 százalékos gyengülést jelent.

A forint gyengülését mellesleg már 2014 augusztusában előrevetítette a Bloomberg egyik elemzése, akkor úgy kalkuláltak, 52 százalék az esélye annak, hogy soha nem látott szintre gyengül a magyar fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama.

Miért épp közvetlen karácsony előtt és az ünnepek alatt gyengült így a forint? Van valami összefüggés azzal, hogy ilyenkor érnek vissza a szilveszteri buliból a brókerek?

Bár könnyű lenne azt mondani, hogy egy-két bróker kihasználja a kisebb forgalmat, és mozgatja be az árfolyamot – ők lennének azok, akik épphogy nem nyaralnak/telelnek –, most azonban leginkább másról van szó.

Hétfői árfolyamok

Stiller Ákos

A gyengülési hullámba több faktor is belejátszik.

1. Az egyik az, hogy az eurózóna gazdasága egyáltalán nincs jó bőrben. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi múlt pénteken azt mondta, hogy a defláció (árak csökkenése) kialakulásának esélye jóval nagyobb, mint korábban gondolták. Ez pedig arra ösztönözheti a fogyasztókat, hogy visszafogják vásárlásaikat, ez végső soron pedig az amúgy sem túl acélos európai gazdasági növekedésnek könnyen véget is vethet. Ha pedig az európai gazdaság gyengélkedik, akkor azt a magyar is megérzi, mivel külkereskedelmünk majdnem háromnegyedét az EU-val bonyolítjuk.
2. Egy másik elem ugyanakkor az, hogy a pesszimista európai előrejelzésekkel párhuzamosan a dollár erősödni kezdett az euróval szemben, ez áttételesen az euró-forint árfolyamra is hatással van (gyengül a forint, illetve a forint dollárral szembeni árfolyama is lefelé mozdult el).
3. Harmadikként az említhető, hogy újra itt a görög sztori: Görögországban a sikertelen államfőválasztás után előrehozott parlamenti választások lesznek január végén. A választások fő esélyese pedig a megszorításokat és az IMF–EU 240 milliárd eurós hitelcsomagját elutasító szélsőbaloldali Sziriza. A görög helyzet kapcsán újra szóba került a hellének esetleges kilépése az euróövezetből. Német sajtóhírek szerint Angela Merkel német kancellár úgy véli, ha a Sziriza nyer, akkor majdnem elkerülhetetlen a görögök kilépése, az exit pedig a kancellár véleménye szerint menedzselhető lenne (egyesek azt is felvetették, hogy a kijelentéssel Merkel bele akar szólni a görög választások kimenetelébe, a görög alkancellár viszont már arról beszélt, hogy benn akarják tartani a görögöket az euróövezetben). Az euróval kapcsolatos aggodalmat pedig az euró gyengülését hozták magával, ám mivel az euróövezet teljesítménye, az itteni gondok Magyarországra is hatással vannak, így a forinton is csattan az ostor.
4. A forintgyengülésben emellett szerepet játszhat a hétfőn reggel megjelent a magyar beszerzési menedzserindex, amely a feldolgozóipar gyenge teljesítményéről tanúskodik.
5. Ötödik elemként az játszik bele a képbe, hogy az EKB további monetáris lazításokat tervez az európai gazdaság felpörgetése érdekében, az erről szóló híreknek (amelyekről még nincsenek konkrétumok) pedig elviekben épp hogy erősíteniük kellene a forintot, csak hogy a többi hír ezt minden bizonnyal kiüti.

Nemcsak a forint gyengül, hanem más feltörekvő piaci devizák (például a lengyel zloty) is megérzik a fent említett változásokat – a befektetők a kevésbé kockázatos, biztosabb eszközök irányába mozdulnak –, nagyjából együtt mozgunk.

Ezek szerint akkor most teljesen a nemzetközi, európai helyzet alakulása mozgatja a forintot?

Nagyobbik részben most igen, de ezzel együtt is igaz, hogy Magyarország akár csúnyán is kijöhet ebből a történetből.

Hazánkban ugyanis rekordmélyen van az alapkamat, innen pedig a jegybank nem igazán akarna kamatot emelni, legalábbis 2015 végéig semmiképp ("tartós tartás" jöhet 2015 végéig, ahogy Matolcsy György jegybankelnök nemrég mondta). Ha azonban van egy általános megijedés, akkor a feltörekvő piaci devizákat együtt ütik: innen azonban kilógunk – lefelé.

Sok forintos állampapír van külföldi befektetők kezében, ha a kitettségüket elkezdik csökkenteni, akkor az a forint árfolyamát gyengíti. Az alacsony alapkamat miatt a befektetők így az árfolyamon, és nem a kamaton tudnak majd pénzt keresni.

Meddig szaladhat a jelenlegi helyzetben az árfolyam?

Az látszik, hogy a 320-as szint megfogta a gyengülést, és több elemző szerint is a forint fundamentálisan alulértékelt, vagyis az ország gazdasági teljesítményéhez képest ez már egy gyenge árfolyam. Ugyanakkor ha durvulna a görög történet, illetve az európai gazdaság még rosszabbul muzsikálna, akkor az a magyar gazdasági teljesítményt sem hagyná érintetlenül, így ennél gyengébb euróárfolyam sem lenne elképzelhetetlen.

Egy ekkora gyengülés miatt minden drágulni fog?

Paradox módon az a válasz, hogy nem. Míg sokan talán egyből az üzemanyagok árának emelkedésére tippelnének, a kőolaj hordónkénti ára ugyanakkor tovább csökkent a múlt héten, így hiába gyengült hatalmasat a forint a dollárral szemben, az olajárcsökkenés miatt a benzin, illetve a dízel még olcsóbb lesz.

Stiller Ákos

A forint euróval és dollárral szembeni gyengülése csak akkor dobja meg az importtermékek árát, ha tartósan marad a mostani szint, vagyis ha hónapokon keresztül 320 forint közelében vagy afölött ragad le az euró. Nem kell azért túldimenzionálni a dolgot, most is még csak 3-4 százalékos gyengülésről beszélünk december elejéhez képest, a megijedések után legtöbbször vissza szokott pattani az árfolyam, ahogy lenyugodnak a kedélyek.

Ha azonban nem pattan vissza az árfolyam, akkor az nem csak a cégeknek, háztartásoknak okozhat pluszköltségeket, hanem az államnak is, ugyanis az államadósság jelentős része (csaknem 40 százaléka) még mindig devizában van – az Államadósság Kezelő Központ Zrt. tavalyi novemberi adatai szerint ez 8866 milliárd forintot jelent –, így egy párszázalékos kilengés is több tízmilliárdos többletkiadást jelenthet.

Mit jelent a gyengülés a devizahiteleseknek?

Sokat már nem, mivel januártól már fix árfolyamon számítják a bankok a törlesztőket, emellett májusig forintosítják a devizahiteleket (idén jön az elszámolás is, erről bővebben itt). Az árfolyam kiszámításakor az átlagárfolyamot (tavaly június és november között), vagy a 2014. novemberi 7-i jegybanki árfolyamot veszik alapul, azt választják, amelyik az ügyfélnek kedvezőbb lesz (a forintosításról itt lehet többet olvasni).

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!