Javak megosztása

Jelentős változást eredményezett a mások nem használt javaihoz való hozzáférés: az emberek elkezdték előtérbe helyezni a használatot a tulajdonlással szemben, és így el tudták kerülni az utóbbira jellemző pénzügyi és gyakorlati megszorításokat. A felhasználók egyre inkább kedvelik a használatot a tulajdonlással szemben, különösen olyan esetekben, amikor ezek a javak meglehetősen költségesek és a karbantartásuk is különböző igényeket vet fel. Ez egyértelműen látszik a legértékesebb javak az autók és lakások területén, ahol olyan szolgáltatások jelentek meg, mint az egyenrangú felek (peer-to-peer) közötti telekocsizást lehetővé tevő platformok (Drivy, OuiCar, GetAround) vagy az autómegosztók (BlaBlaCar), a rövidtávú lakáscserét lehetővé tevő megoldások (LoveHomeSwap) vagy a rövid távú lakásbérlet (AirBnB).

Tudásmegosztás

A Wikipédia és az MOOC-k (az olyan tömeges nyílt online kurzusok, mint például a Khan Akadémia, Udemy vagy Coursera) világszinten demokratizálják a tudáshoz való hozzáférést, és korunk legkiemelkedőbb tanáraihoz biztosítanak bejutást bárki számára, bárhonnan, a nap bármely szakában.

A pénz megosztása

Egy jó ötlettel bíró vállalkozónak, művésznek, diáknak vagy bárkinek most már lehetősége van a projektjét ígéretesnek találó egyénektől támogatást szerezni a crowdfunding és crowdlending platformokon, mint a Kickstarter vagy a LendingClub. A hozzájárulók lehetőséget kapnak arra, hogy egy nekik kedves vagy vonzó projekt részesei lehessenek.

Az idő és készségek megosztása

Manapság bárki képes megosztani az idejét és készségeit másokkal, akár a közvetlen környezetében vagy azon túl, az Upwork, TaskRabbit, Hopwork vagy Thumbtack és a hozzájuk hasonló platformokon keresztül. Nem számít a kor vagy a tapasztalat, mindenki megoszthatja az idejét és tehetségét a neki megfelelő feltételekkel.

Tartalmak megosztása

Az engedélyköteles és személyes tartalmak terjesztése sem kivétel: miért vennénk meg egy filmet, ha bármikor és bárhonnan elérhető felhőből? A Netflix-nek, Spotify-nak, és a Deezernek köszönhetően a hozzáférés olyan mértékben diadalmaskodik a tulajdonlást felett, hogy az teljes iparágakat ír át. Ezt a változást a Napster P2P tartalommegosztó indította 1999-ben, amelyet a későbbiekben a személyes tartalmakat közvetítő Instagram és Facebook, valamint a LinkedIn, a YouTube és a Dropbox követett.

A megosztás korában nagyon eltérő társadalmi, szakmai, kulturális és generációs háttérrel rendelkező egyének között jönnek létre interakciók: például olyan emberek osztják meg utazásukat egymással, akik korábban semmilyen formában nem találkoztak volna. A „másikkal” és az „idegenekkel” szembeni viszonyulás megváltozik, és drámai módon megnő az emberek egymással szembeni bizalma.

Nem beszélve arról, hogy a kevéssé használt eszközök megosztásával járó erőforrás-optimalizálás felbecsülhetetlen értéket képez a fogyasztási szokások okozta környezeti hatások mérséklésében, lehetővé téve a fenntarthatóbb termelési mintákhoz való visszatérést, szemben a roved távon felhasználható, egyszer használatos termékekkel szemben.

A légiforgalomhoz mérhető már a karácsonyi telekocsizásunk

A karácsonyi szezonban akár 50 ezer ülésfoglalás is lehet a magyarországi BlaBlaCarnál a külföldön dolgozó-élő magyarok hazalátogatásai miatt. A várható rekordforgalom már a havi németországi légiutas-forgalommal vetekszik.

A megosztás lehetővé teszi a vásárlóerő növelését is, mivel az egyének minimális marginális költség mellett a kihasználatlan eszközeikkel alacsony áron biztosított javakon és szolgáltatásokon keresztül pénzt tudnak keresni. "Egyáltalán nem számítottunk arra a lehetőségre, hogy egy technológiai forradalom annyira erős, hogy számtalan áru és szolgáltatás marginális költségét gyakorlatilag nullára csökkentheti, így tulajdonképpen szinte ingyen és nagy mennyiségben állnak rendelkezésünkre" – írja Jeremy Rifkin, a Harmadik ipari forradalom és A nulla marginális költséggel járó társadalom c. könyvek szerzője.

Az eredeti cikk a LinkedInen jelent meg.