Magyarországon a társasági adó kalkulációja a számviteli elszámolásokon alapszik. Sok esetben azonban kellemetlen meglepetés érheti a gyanútlan adózót, ha a vállalkozás számviteli politikájának megfelelően elszámolt valamit, az adóhatóság ugyanakkor nem engedi meg annak hatását szerepeltetni az adóbevallásban – derül ki a Jalsovszky ügyvédi iroda közleményéből.

Ennek az ellentmondásnak lett az áldozata az a cég, ahol a majdnem teljesen lejárt szavatosságú termékről már tudták, hogy teljesen eladhatatlan a piacon, és azért annak értékét leírták a könyvelésben. A NAV viszont azt állapította meg, hogy attól, hogy egy termék szavatossága néhány napon belül lejár, még azt el lehetne adni, és ezért – legalábbis adózási szempontból – indokolatlan a veszteség elszámolása. Az ügynek a vége tetemes adóbírság lett.

Egy másik ügyben egy kellően óvatos cég egy befektetését leírta, mivel belátta, hogy a projekttel kapcsolatos üzleti céljai nem fognak megvalósulni. A NAV szerint azonban túl óvatos volt, mert csak később lehetett volna teljes bizonyossággal megállapítani, hogy bedőlt a projekt. Az adóhatóság ezért adóhiányt állapított meg arra az évre, amikor a vállalkozás a kérdéses befektetéshez kapcsolódó eszközöket – mind számviteli, mind adózási szempontból – leírta.

A számviteli törvény ugyanis az óvatosság elvéből indul ki. Célja, hogy egy vállalkozás valamennyi várható veszteségét már idejekorán vegye figyelembe, és a mérlegében csak akkor mutathasson ki eredményt, ha annak realizálása biztosnak tűnik. Az adótörvény logikája viszont ettől gyökeresen eltérő, célja, hogy az adóhatóság minél hamarabb, minél nagyobb összegű adót tudjon beszedni, minél kevesebb rugalmasságot biztosítva az adózó számára.

Üzent a NAV a lakáskiadóknak

A hatóság közleményében emlékeztet, hogy ugyan különbséget kell tenni a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadás és a rövid távú, néhány vendégéjszakára szóló szolgáltatás között, adót fizetni mindkettő esetében kell.

Emiatt az adóalap kiszámításakor, az adótörvény sok tekintetben eltér az annak alapját képező számviteli elszámolásoktól. Így például az adótörvény nem engedi meg a számviteli törvény szerinti értékcsökkenést elszámolni, nem engedi a céltartalékképzést, értékvesztést csak bizonyos feltételek esetén enged elszámolni, de nagyon szűkre szabja akár azt is, hogy egy követelés mikor minősül behajthatatlannak.

Jógázni mentek a NAV-osok

Az elmúlt másfél évben minden ötödik edzőteremben találtak szabálytalanságot az időnként squashbérletet váltó, jógázó vagy személyi edzőt fogadó ellenőrök.