A kötelező létszámot, mint a multi-kereskedőláncok csuklóztatásának egyik eszközét kitaláló szakemberek lehet, hogy rájöttek, nem is olyan egyértelműen jó ötlet a dolgozók számának kényszerű duzzasztását előírni. Az erősen munkaerőhiányos piacon ugyanis a dolgozókért indított harcban pont a multik lesznek erősebbek, így az elvileg támogatni kívánt hazai kisboltok a mostani amúgy sem túl jó helyzetükből még rosszabba kerülhetnek. Amennyiben ugyanis a multik elszipkáznák a munkaerőt előlük.

Ezért a multinyúzás új módszerét agyalták ki. Az ötlet az lenne, hogy a kötelező létszámot meg lehetne váltani pénzbefizetéssel is, amit egyébként nyugodtan lehet adónak nevezni – írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog. A kormányzati elképzelés azonban ágazati hírek szerint az lenne, hogy jön az ellátás biztonsági alap, amibe a multiáruházak befizetnek hozzájárulást, a kistelepülések kisboltjai pedig valamilyen módon támogatást kaphatnának belőle.

Fülöp Máté

A kiindulópont nem változik előreláthatóan, tehát a kereskedelemi törvény alapján napi fogyasztási cikket áruló boltokban a kötelező létszámot úgy kellene meghatározni, hogy minden 36 millió forint árbevétel mellé kell egy alkalmazott, tehát a vállalkozás árbevételét el kell osztani 36 millióval, és ami kijön, annyi a kötelező létszám. Ez persze a multik igazi létszámigényénél azért egy tízezressel több.
 
A történet tehát jól láthatóan nem a kötelező létszámról, vagy a fogyasztóvédelemről szól, hiszen a garantált (szakképzettséghez kötött) bérminimum 161 ezer forintos összegének a tervek szerinti 60 százalékát befizetve az ellátási biztonsági alapba mentesül a kötelező létszám betartásától a multi. Ez az összeg 96-97 ezer forint között van, ami még a sima minimálbérnél (a 127 500 forintnál) is sokkal alacsonyabb, így nem fér kétség sem ahhoz, hogy melyik áruház mit választ, sem pedig ahhoz, mi is az igazi cél. Ez egy bújtatott ágazati különadó a blog szerint.

Az eddig megismert információmorzsák szerint ez az ellátási biztonsági hozzájárulás a nagykereskedőket és a nagy drogérialáncokat is sújtja. Kérdéses, hogy a részmunkaidősöket hogyan kell majd számolni, például két négyórás munkaerő kettőnek, vagy egynek számít. A részmunkaidősök átszámítása 8 órás alkalmazásra még jobban megdobná a kötelező létszámhatárt, pontosabban a hozzájárulás kötelező összegét.
 
A multiáruházak sok diákot és kölcsönzött munkaerőt is alkalmaznak. Velük mi lenne ebben a kontextusban? A diákmunkás általában diákszövetkezet közvetítésével megy el dolgozni az áruházba, így nem számít bele a bolt saját létszámába. De ugyanígy kívül esik a körön a kölcsönzött munkaerő is.

A legtöbb adót, illetve hozzájárulást a szakblog számításai szerint a Lidl fizethetné, de a Tesco és a Spar egyelőre megúsznák a befizetést, mert náluk 1-1 munkaerőre 34, illetve 31 milliós árbevétel esik. A blog szerint a költségvetés mintegy 13 milliárd forintra számít a hozzájárulásnak titulált bújtatott adóból.