Megoldás születhet a kiküldött munkavállalók ügyében, akár napokon belül. A több hónapja tartó vitában a nyugati országok – köztük a franciák – azt szeretnék elérni, hogy a területükön munkát vállaló, jellemzően kelet-európai, és alacsonyabb árat kérő cégek munkavállalói is a helyiekkel azonos juttatásokat kapjanak. A kelet-európaiak – Magyarország is – azonban úgy látják, ezzel nem a dolgozók járnak jól, mivel ezeket a cégeket így kiszorítják ezekről a piacokról.

Akár hétfőn, a foglalkoztatási miniszterek ülésén megszülethet a megoldás, de úgy tudjuk, ennél valószínűbb, hogy egyelőre egy fontos részkérdésben döntenek majd. Ez pedig az, hogy a közúti fuvarozókat kiveszik a rendelkezés hatálya alól. A BruxInfo emlékeztet: ez a visegrádi négyek törekvése is.

A brüsszeli szakportál azt írja: így sincs semmi garancia arra, hogy hétfőn megszületik az új jogszabály, amelynek az előkészítése érdekében az elmúlt hónapokban intenzív szakértői munka folyt. Ez volt egyébként a fő témája a négy ország és Emmanuel Macron francia államfő találkozóinak is. A Macron – aki választási kampányában is előhúzta a „szociális dömping” témáját – még a brüsszeli javaslatoknál is szigorúbb szabályokat szeretett volna.

Macron szeretné, ha a kiküldetés (vagyis egy magyar esetében egy Magyarországban bejegyzett cég alkalmazásában például Franciaországban végzett munka) legfeljebb 12 hónapig tarthatna. A bizottság 24 hónapos határidőt szabna meg. A BruxInfo szerint az időtartamról nem sikerült még megegyezni. 24 hónapot határozott meg az Európai Parlament szakbizottságának hétfőn elfogadott jelentése is.

Az EP-képviselők azt szeretnék, ha a nemzetközi teheráru-fuvarozást a mobilitási csomagon belül ágazati jogalkotással szabályoznák, de amíg ez nem születik meg, a sofőrökre is az általános szabályok vonatkoznának. Úgy tudjuk, a tagországok között erről sincs még döntés.

Macron a brüsszeli EU-csúcs után pénteken arról beszélt: „derűlátó” azzal kapcsolatban, hogy hétfőn eredmény születhet a kérdésben – írja az Euractiv. Hasonlóan nyilatkozott a másik álláspontot egyik élharcosa, Beata Szydlo lengyel miniszterelnök is a találkozón, a varsói kormány EU-ügyekért felelős minisztere, Konrad Szymanski azonban óvatosabb volt. A politikus úgy látja, az elmúlt időszakban nőtt a szigorúbb szabályozás híveinek száma a tagországok között.