szerző:
Daczi Dóra

Míg a lakáspiac szárnyal, az építőipart az uniós forrásból megvalósuló infrastruktúra-fejlesztések és a stadionépítések repítették. Csakhogy 2020-ban egyszerre apadnak el az uniós támogatások és szűnik meg a kedvezményes áfa.

Miután évekig alig épült új lakás Magyarországon, 2016 komoly fordulópontot hozott: két, 2015 végén bejelentett intézkedés egyszerre adott lendületet a szektornak. Az új lakások áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkent – a kedvezményt ráadásul csak 2020-ig hirdették meg, mely a piac felpörgetésére ösztönözte a szereplőket –, miközben a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) emelkedett. A robbanásszerű beruházási ciklust a GDP évi 4 százalék feletti bővülése, a lakásépítő vállalkozásoknak kínált kedvező, 3–7 százalékkal kamatozó bankhitelek, illetve a válság alatt elhalasztott kereslet aktivizálódása is ösztönözte.

©

Mivel a jelenlegi hétéves európai uniós költségvetési ciklus (2014–2020) első három évében a pályázatok hosszú előkészítése miatt a támogatásokat időarányosan nem lehetett lehívni, az uniós források is éppen 2016 után adtak lendületet a közösségi infrastrukturális fejlesztéseknek, például az út- és vasútépítésnek vagy a közműberuházásoknak. Az ágazatot a stadionépítési láz is tüzelte: az olyan nagy volumenű beruházások, mint például a Puskás Ferenc Stadion mellett, súlyos milliárdokért megvalósuló vidéki stadionprojektek hivatottak beteljesíteni a klientúra álmát – és gazdagították a közbeszerzéseket sorra nyerő kormánybarát vállalkozásokat. Pedig a Medián márciusi felmérése szerint a stadionépítések támogatottsága már a Fidesz-szimpatizánsok körében is 25 százalékra csökkent.

Az ötszázalékos áfa megszűnése, illetve az uniós támogatások várható lecsökkenése külön-külön is komoly gondokat okozna az építőiparban, együttes hatásukról pedig egyelőre csak találgatni mernek a piaci szereplők. Az építőipar újabb aranykorának elmúlt másfél éve ráadásul a magasépítési ágazatban nem volt olyan egyértelmű sikertörténet, mint a mélyépítésben. Bár a magasépítést is az egekbe lökte a lakásprojektek intenzitása – az elkezdett lakásépítések száma elérte az évi 30-35 ezret –, a lendület már az idei első negyedévben megtört. A kedvezményes áfa visszavonásának hírére számos lakásprojekt a tervezőasztalon marad. A megkezdett fejlesztések többsége pedig a súlyos munkaerő- és építőanyag-hiány miatt kisebb-nagyobb mértékben csúszik – mondja Kozák-Tóth Andrea, a Duna-Terasz Premium Kft. marketingmenedzsere.

A recesszió hatására ugyanis 2007–2013 között 85 ezer foglalkoztatottól vált meg az ágazat. Az már tavaly év elején egyértelművé vált, hogy az egy évvel ezelőttihez képest megduplázódott beruházásokat – 2016-hoz képest 47 százalékkal magasabb, 2100 milliárd forintos értékben kezdődtek meg kivitelezések 2017-ben – nem tudja majd kiszolgálni a válságban lerobbant szektor nagyjából 280 ezer fős munkaereje. Az elmúlt években 60 ezer új munkavállaló jelent meg az építőiparban, többségük azonban nem szakember. Miközben a szakmunkások Nyugaton keresnek munkát, Magyarországra már nem is Romániából, hanem Ukrajnából jön a zömmel képzetlen munkaerő. Egy csokos házakat építő kisvállalkozó például arról számolt be a HVG-nek, hogy a burkolókat, ácsokat, villany- vagy vízszerelőket a helyszínről, napi pár száz forinttal magasabb ígérettel csábítják el a nagyvállalatoknak dolgozó „kupecek”. „Ha meg akarom tartani őket, havi nettó 300-400 ezer forintos bért kell fizetnem nekik.”

©

A beruházók elsősorban magyar építőanyagokkal dolgoznak, a külföldi, jellemzően borsosabb árú termékeket ugyanis még a szállítási költség is drágítaná – mondja Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. Az ilyen profilú cégeknek jól is megy, a szigetelő- és burkolóanyagokat gyártó tőzsdei Masterplast például 2018 első félévében megduplázta a nyereségét a tavalyihoz képest. A teljes keresletet azonban nem képesek kielégíteni az építőanyag-gyártók.

Közben a kisebb építőipari cégek veszélybe kerülhetnek, főként ők azok ugyanis, amelyek nem tudják áthárítani a munkaerő- és építőanyag-hiányból, a megdrágult tervezési és egyéb alvállalkozói díjakból eredő többletköltségeket a vevőikre. Az épp csak hitelképes vállalkozások ebbe bele is rokkanhatnak. „Az elmúlt két évben évente 30-40 százalékkal emelkedtek a házépítési költségek. A megrendelők nem értik, miért lesz ennyivel drágább a lakás az eredeti kalkulációhoz képest. Az áremelkedés jelentős részét nekem kell lenyelnem, hiszen a legtöbben már kifeszítették magukat a lakáshitellel. Ha nem lennének jövedelmező céges megrendeléseim is, már rég bebuktam volna” – ecseteli a realitásokat a kisvállalkozó.

A lánctartozások – ha csökkentek is – változatlanul keserítik az építőipari cégek életét, 2017 végén 150 milliárd forintra rúgott az összegük. A tapasztalatok szerint ennek a felét soha nem fizetik ki. Az adós vagy eltűnik, vagy tönkremegy, ebben az ágazatban hagyományosan az egyik legnagyobb a cégfluktuáció.

©

Strukturális sajátosságok is nehezítik Magyarországon az építőipar helyzetét. A teljesítményének ugyanis még mindig csak a 10 százalékát teszi ki a lakásépítés, szemben az Európai Unió gazdaságainak átlagosan 36 százalékos arányával. Az idén 18 ezer új lakás épülhet, pedig 30 ezer fölötti lenne a kívánatos, a lakásfelújítások száma pedig meg sem közelíti a szükséges 400 ezret (2017-ben 180 ezer lakást újítottak fel). A szektor biztosan nem fog egyhamar az ideális mutatókhoz közeli értékeket produkálni. Az Eltinga ingatlanpiaci kutatóközpont adatai szerint a megkezdett lakásépítések, illetve felújítások felénél csúszik a tervezetthez képest az átadás ideje, az otthonok 10 százalékánál pedig a befejezés már legalább egy éve késik.

A vevők kasszáját terheli, hogy a 2019 utánra eső vételárrészeket már az emelt áfával kell megfizetniük. A mostani szerződések jellemzően nettó árat rögzítenek, azzal a kitétellel, hogy az áfa mértéke a mindenkori törvényi mértékhez igazodik, mely egyértelműen a vevőre hárítja annak a kockázatát, ha a projekt csúszása miatt a vételár egy része a 2020 utáni 27 százalékos áfa alá kerül. A kormányzati berkekből javasolt előrefizetés viszont vállalhatatlan kockázatot jelentene a vevőknek. Hisz ki fizet ki előre, látatlanba egy fel sem épült lakást? Az egész piacot megrengetheti, ha a vevők a megnövekedett adóteher miatt tömegesen fizetésképtelenné válnak – riogatnak a szakértők. Ráadásul még ha a felek meg is egyeznének abban, hogy előrehozzák a fizetést, a legtöbben csak bankkölcsönből tudnának ennek eleget tenni. Azt pedig bankja válogatja, hajlandó-e a lakás elkészültét megelőzően meghitelezni a teljes vételárat. Feltehetően csak akkor teszik ezt meg, ha az adós plusz biztosítékokat, például egy másik ingatlant is képes felmutatni, ami tovább növeli a lakásvásárlók kiszolgáltatottságát.

DACZI DÓRA

[email protected]

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Folytatódik az eszeveszett játékkaland: itt a Toy Story 4. első előzetese

Folytatódik az eszeveszett játékkaland: itt a Toy Story 4. első előzetese

Eddig soha nem látott fotók kerültek elő a Kristályéjszakáról

Eddig soha nem látott fotók kerültek elő a Kristályéjszakáról

Már a vadon élő állatok ürülékében is ott vannak a (nagyon kicsi) műanyagdarabok

Már a vadon élő állatok ürülékében is ott vannak a (nagyon kicsi) műanyagdarabok

Távozik Seehofer a CSU éléről és a belügyminisztériumból

Távozik Seehofer a CSU éléről és a belügyminisztériumból

Raskó György: Sok „borász” csodapalotát, medencét épít a támogatásból a barátainak

Raskó György: Sok „borász” csodapalotát, medencét épít a támogatásból a barátainak

Mennyei megyei: belerúghattak a piros lapokat osztogató bíróba Sokorópátkán

Mennyei megyei: belerúghattak a piros lapokat osztogató bíróba Sokorópátkán