„Aggodalommal tölt el az a tény, hogy Békés megyébe 100 milliárdok érkeznek, azonban megyénk az Európai Unió legszegényebb térségei között van, dacára az ide érkező pénzeknek” – írta a Békés Megyei Közgyűlés elnökének egy helyi képviselő, Kaposi László. A képviselő szerint a „lőtéri kutyát” sem érdekli, hogy a mezőkovácsházi járás az Unió egyik legszegényebb térsége, miközben 100 milliárd forintos projekteket ígértek, de nyomát sem látják a helyiek, hogy ezek épülnének.

A beígért 100 milliárd forint harmadából, közel 35 milliárd forintból, földhő-erőművet terveztek építeni a térségben. Négy évvel ezelőtt még lakossági fórumot is tartottak erről Mezőkovácsházán, de azóta nem hallottak semmit a helyiek, és ezért is aggódik a képviselő. Megkerestük a projekt gazdáját, azt írták, hogy még az év első felében megkezdik a munkát a hellyszínen is. Itt egyelőre a volt téesz romjai láthatók.

A mintaprojekt

Egy földhő-erőmű megépítésére nyert pénzt egy konzorcium, leegyszerűsítve, a föld saját hőjével forrósítanák fel a bepréselt vizet, majd az onnan kivezetett, nagyon magas hőmérsékletű víz villamos áram termelésre is alkalmas lenne. A különleges erőmű sokat ígért a térségben: A földkéreg belső hőjének kiaknázásával évente 12 megawatt villamos energia áramot és 60 megawatt hőenergiát termel majd, ami éves szinten fedezné egy 7 ezer lakosú település közvilágítását és közintézményeinek áramfogyasztását is, valamint elsősorban a környék mezőgazdasági és ipari vállalkozásainak jelent majd olcsó energiaforrást.

A helyi érdekeken túl, a projekt sokkal nagyobb jelentőségű: a forrásokat olyan innovatív technológiák megvalósítására költhetik el, amelyek mintául szolgálhatnak más európai beruházások számára, ez esetben a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására, geológiai tárolására, és megújuló energiaforrások hasznosítására adnak megoldást. A magyar kormány az EU-Fire Kft és a Mannvit Kft konzorciumát, az EU-FIRE EGS Hungary –t támogatta, így ők nyerték a NER300 forrásból a közel 12 milliárd forintot, de az egész projekt költsége eléri a 35 milliárd forintot. 2014-ben a kormány kiemelt jelentőségű projektté nyilvánította a beruházást.

A minta, amiről keveset beszélnek

Azóta újabb öt év telt el, a cég, bár honlapján ott áll a projekt plasztikus bemutatása, de a beruházás helyszínén élők nem tudnak róla semmit, megkeresésünkre is hetekkel később válaszoltak, nem is túlzottan részletesen. Mindösszesen annyit írtak, hogy az előkészítő munkákat befejezték: az első kútfúrási terület megszerzése, a területrendezés és a béléscsövek részleges beszerzése megtörtént. Ezzel párhuzamosan elkészült több geodéziai-, geotechnikai- és talajvizsgálat is. A projekt megkapta a jogerős Bányahatósági Építési Engedélyt. Lezajlott a monitoring megfigyelő-hálózat kialakításának előkészítése, annak kivitelezése várhatóan 2019. első félévében kezdődik. Ennek beüzemelése után elkezdődhet az első kútpár kialakítása, amely két nagymélységű és magas hőmérsékletű geotermikus kút fúrását, az azokat összekötő mesterséges rezervoár repesztését, valamint a felszíni erőmű létesítését jelenti. A projekt mérete, összetettsége és jellege megköveteli, hogy a társaság mind jogi, mind finanszírozási szempontból a lehető legkörültekintőbben, a műszaki követelményeknek maximálisan megfelelően járjon el.

Termőföldek közepén

A cég kutatási üzemterve egyébként még 2015 nyarán jogerős engedélyt kapott a Bányafelügyelettől, igaz, elég szigorú megkötéseket tettek a hatóságok. A legérdekesebbek talán a termőföld védelmével kapcsolatos megjegyzések: a jó minőségű termőföldet csak engedéllyel, és időlegesen, legfeljebb öt évig lehet más célra használni, illetve az átminősítéshez is engedélyek beszerzése szükséges. Mivel itt összességében, az iratok szerint 324 négyzetkilométeres terület vonatkozásában adták ki a jóváhagyást, biztosan nem volt kis feladat a kútfúrási terület megszerzése, amiről a cég végül azt mondta, hogy rendeződött ez a kérdés. A koncessziós szerződést az akkor még Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal  2017 februárjában írták alá.

Tavaly januárban a Demokratában jelent meg egy, az ágazattal foglalkozó cikk, amelyben Kulcsár Balázst, a debreceni egyetem docensét is megkeresték, aki akkor úgy saccolta, hogy a Mezőkovácsháza melletti Katalin majorban az új technológia alapján működő földhő erőmű várhatóan 2019 végére elkészül.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.