A Világbank statisztikái szerint Magyarországon még mindig átlagosan 277 óra megy el a vállalati adóbevallások elkészítésével, ami jóval felette van az EU átlagának (172 óra), de még a világátlagnak (237 óra) is. Az MNB legújabb versenyképességi programjának egyik fő célkitűzése, hogy ez a szám itthon 170 órára csökkenjen. Ez könnyebben elérhető cél, ha tovább csökkennek az adónemek – olvasható a Jalsovszky Ügyvédi Iroda éves összefoglalójában.

Kevesen vették észre, de a kormány megszüntette a pornográf tartalmakra kivetett kulturális adót. Ez az adónem az elmúlt években 100 és 150 millió forint közötti adóbevételt hozott a költségvetésnek, miközben a netes tartalom után senki sem fizetett adót.

Inkább technikainak nevezhető a hitelintézeti különadó kivezetése, amely a bankadó egy eltérő adóalapra vetített változata volt, ám ahhoz képest további adóterhet nem jelentett. Emiatt kivezetése sem jelenti azt, hogy megszűnt volna a bankadó, jóllehet annak mértéke egy kerek tizedszázalékot csökkent.

Racionalizálási célú leépítés „áldozata” lett az egészségügyi hozzájárulás, továbbá a baleseti adó. Előbbi az újragombolt szociális hozzájárulási adóba olvadt bele, míg utóbbi a biztosítási adóba.

Annak idején nagy viharokat kavart az eredetileg 5 évre visszamenőlegesen bevezetett „végkielégítési” különadó, azaz a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadója. Mostanra ezt is megszüntették.

Az eva nem tűnt el, de 2019-től már nem lehet belépni, helyette a pénzügyi kormányzat az egyéb egyszerűsített adókat, a katát és a kivát ajánlja.

Az adónem-racionalizálás elsődlegesen azokat az adónemeket kell hogy érintse, amelyekből aránylag kevés bevétele származik a költségvetésnek a szükséges adminisztrációhoz képest – áll az összegzésben. Ennek iskolapéldája a háztartási alkalmazottak regisztrációs díja, amelyet havi kétezer ember után fizettek meg. De az adószakmai szempontok alapján ilyen lehetne a bevándorlási különadó is, amelynek a megfogalmazása annyira homályos, hogy az adóhatóság számára kihívást jelent az alkalmazása.