Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A falusi kisboltok egyszerűen képtelenek versenyezni a városi diszkontokkal és hipermarketekkel. Miután sokan amúgy is ingáznak a munkahelyükre, nem helyben vásárolnak, ezért a kistelepülések vegyesboltjainak forgalma drasztikusan lecsökkent – írja a Népszava. Így viszont képtelenek kitermelni a folyamatosan növekvő bérköltséget, emiatt sokkal drágábban árulnak, mint a városokban a multik, ami miatt tovább apad a vevőkör. Sok faluban már fel is adta a vállalkozó, s bezárta a boltot, ezáltal éppen a leginkább rászorulóknak szaporodtak meg a gondjaik, hiszen az idősek közül sokaknak már az is gondot okozott, hogy a boltig elballagjanak, nemhogy utazni a kenyérért, tejért.
A lap több kistelepülésen vizsgálta a boltok kínálatát és árait. A kistelepülési vegyesboltban több mint 16 és félezer forintot kellene fizetni mindazért, amit a városi diszkontban tizenegyezerért lehet megkapni. Ami 52 százalékos árkülönbséget jelent – érthető tehát, miért is ül a többség autóba, s vásárol be hetekre a városokban a helyi kisbolt helyett.
Egyre kiszolgáltatottabbak a kistelepülések lakói, a legkisebb, kétezer főnél alacsonyabb lélekszámú lakóhelyeken az üzlethálózat folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiból kiderül: míg 2003-ban mindössze 44 olyan község volt, ahol nem működött üzlet, mára országosan 228 ilyen kistelepülés van. Ahol még van élelmiszerbolt, ott is egyre kevesebb: 2005-höz képest 30 százalékkal csökkent a kisközségekben lévő üzletek száma, így az akkori 17 ezer kisbolttal szemben ma mindössze 12 ezer működik. A kereskedelmi statisztikából kiderül: a kisboltok száma az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent, a világválság, illetve a megszorítást követő kereskedelmi sokkok csak felgyorsították a hálózat leépülését, az utóbbi évek belső fogyasztásnövekedéséből pedig nem igazán tudtak profitálni.
A legkisebb, jellemzően a legszegényebb településeken a legdrágább az élelmiszer – mondta a lapnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Olyan hivatalos statisztika, felmérés nincs, amiből pontosan kiderülne, hogy a kistelepülések üzleteinek mekkora az átlagos árszintje a városi üzletekhez képest. Amúgy is óvatosan kell bánni a megállapításokkal: előfordul, hogy a városi nagy bolt drágább, míg vannak olyan kisboltosok, akiknek ugyan valamivel magasabb az árszintje, ám igyekeznek egy-egy terméket olcsón adni, mondhatni akcióznak a saját környékükön. Az azért kimondható, hogy éppen a legkisebb, jellemzően legszegényebb településeken a legdrágább az élelmiszer. Ez két tényezőre vezethető vissza. Az egyik a beszerzés: a kisbolt csak kis tételekben tud készletezni, így nem tud árengedményt elérni a nagykereskedőnél. A másik probléma a szállítási költség, az árut ugyanis el kell juttatni a faluhelyre, így az egy termékre eső szállítási költség jóval nagyobb, mint a nagy tételben, kamionnal szállító nagy üzleteknél. (képünk illusztráció)
