A zöldborsó, a vöröshagyma, a spenót is veszélybe kerülhet, ha nem lehet hivatalosan megkezdeni a vetésterületek öntözését. Ezért fordult a zöldség és gyümölcs ágazatot képviselő szervezet, a FruitWeb elnöke az agrárminiszterhez segítségért, hogy közvetítse a Belügyminisztérium felé a kérést. A határidő előrehozásáról a Belügyminisztérium hozhatja meg a döntést, mivel 2012 óta a tárca hatáskörébe tartozik a vízügy. Ledó Ferenc, a szervezet elnöke elmondta, ha elkezdhetik az öntözést, akkor még elkerülhető a katasztrófa.

A helyzet jelenleg az, hogy még azokon a területeken sem lehet öntözni, ahol vannak csatornák, mivel azokat a vízgazdálkodási társulatok kezelik, a téli időszakban karbantartják a műveket, a csatornákat, még nem állnak készen a tavaszi „beüzemelésre”, illetve csak drágán tudnak öntözővizet biztosítani. Azért volna arra szükség, hogy a belügy elrendelje az öntözési időszak előrehozatalát, mert akkor erre az időszakra is megkaphatnák a támogatást az öntözővízre, így a társulatok is olcsóbban adhatnák a vizet.

A Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon a tavaly nyári megrázó aszályos időszak után ismét a szárazság jelei mutatkoznak. A Dél-Alföldön már harminc százalék körüli a talaj felső húsz centiméteres rétegében a nedvesség tartalom, ami már a kritikus szintet is meghaladja. Az alsóbb rétegek is nedvességtartalma is kicsi, így a növények vetéséhez elkerülhetetlen a keltető öntözés. Ha egy héten belül nem lesz döntés a hivatalos öntözési időpont előrehozataláról, magyarul, nem kapnak az öntözéshez plusztámogatást a növénytermesztők, akkor drága borsóra, vöröshagymára számíthatnak a fogyasztók is.

Azt pedig a boon.hu írta meg, hogy kiszáradt a lillafüredi vízesés. A portál idéz egy közösségi médiában megjelent hozzászólást, amely szerint „mivel a Szinva-forrás egy gyűjtőforrás (a Foglalt-forrás és a Csöves-forrás táplálja, amelyek időszakos földalatti karsztforrások) ezért a vízesés jelenleg nem kap vizet. Ennek oka, hogy bár volt némi csapadék a télen, ez arra nem volt elég, hogy feltöltse a földalatti vízgyűjtőket. Az olvadékot nagy valószínűséggel a növényzet hasznosította, és ami mégis eljutott a vízgyűjtő barlangokba, üregekbe, nem elegendő arra, hogy felszínre jusson. Noha a 100 méterrel lentebb található Bársonyos-forrás működik, és néhány méter után az út alatt becsatlakozik a Szinva-forrás medrébe, ezt a lentebbi vízvédmű hasznosítja. Egy nagyobb, kiadósabb pár napos csapadék után van rá esély, hogy telítődik annyira a talaj, hogy meginduljon a Szinva-forrás, és ezzel együtt a vízesés is” (képünk illusztráció, ekkor még volt víz a mederben)