Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Magyar Nemzeti Bank tavalyi eredménye 47,8 milliárd forint volt, így a 2013 óta megkezdett ciklust folytatva a jegybank 2018-ban is nyereségesen működött.
A 2018-as pozitív eredményben továbbra is meghatározó tétel volt a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény (27,1 milliárd forint), ami az előző évi nyereséghez képest is 16,4 milliárd forinttal javult. Ennek hátterében az önfinanszírozási programhoz kapcsolódó mérlegtételek, valamint a monetáris politikai intézkedések, illetve a devizatartalék-kezelésnek az eredményre gyakorolt kedvező hatása áll. A kamateredmény mellett – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is pozitív maradt a realizált árfolyameredmény.
Az MNB Igazgatóságának döntése értelmében a jegybank a 2018. évi nyereségével kiegészített eredménytartalékból 50 milliárd forintot osztalékként befizet a központi költségvetésbe, így a 2016. évben fizetett 50 milliárd forint után újra jelentős költségvetési többletforrást biztosít az államháztartásnak. Az Igazgatóság úgy ítéli meg, hogy a jegybanki eredménytartalék immár fedezetet jelent az esetlegesen felmerülő kockázatokra, és hosszabb távon is biztosítja, hogy a költségvetésnek ne keletkezzen térítési kötelezettsége a jegybankkal szemben – olvasható az MNB közleményében.
A hvg.hu korábban arról számolt be, hogy Matolcsy elnöksége óta a jegybank rendre profittal zárta az évet – ennek pedig a legfőbb forrása a devizaárfolyamból származó nyereség volt. Nagyot kaszálni az olcsón vásárolt és megdráguló devizakészlet forintra váltásából természetesen a gyengülés időszakában, 2013-2014 folyamán tudott a jegybank: 2013-ban 200 milliárdot, 2014-ben pedig 511 milliárd forintot. Ezekben az években a profit összességében 26,3 milliárd, illetve 27,4 milliárd volt, 2015-ben viszont már csaknem százmilliárd.
Az MNB 2016-ban fizetett 50 milliárd forint osztalékot a költségvetésbe – erre azt megelőzően 2002-ben volt példa. Érdemes azonban felidézni, ezt mikor jelentette be a jegybank. Szűk három héttel azt követően, hogy kiderült, mibe is fektetett az intézmény 260 milliárd forintot ebből a profitból: egy hat alapítványból álló rendszerbe tolta ki. Azt maga a jegybankelnök is elismerte akkor, hogy ennek a forrása az MNB nyeresége volt, a Portfolio pedig ki is fejtette, hogy az árfolyamnyereség által felfújt mérleg tette lehetővé a költekezést. Vagyis ez a pénz úgy, ahogy van, mehetett volna akár az államkasszába, csökkentve ezzel annak terheit, ám ehelyett sokkal kacifántosabb módon fektette be az MNB.
