Első ránézésre rettenetes adatot közölt a KSH a magyar iparról: 2019 júniusában az ipari termelés volumene 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. De valójában ennyire nem nagy a baj, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 4,1 százalékkal nőtt. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy 2019 júniusában kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2018 júniusában.

A legnagyobb súlyú járműgyártásban, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában lassult a növekedés üteme, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása visszaesett.

A termelés az év első hat hónapjában 5,4 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Azért így sem lehetünk túl optimisták. Virovácz Péter, az ING elemzője arról írt: még a naptárhatással kiigazított adat is meglehetősen gyenge. A mai adattal rendelkezésre áll a teljes második negyedéves adatsor, ami alapján azt mondhatjuk, hogy a kiskereskedelem után az ipar is az általános növekedés lassulását jelzi – tette hozzá. Az első negyedévhez képest stagnált az ipari termelés, éves alapon pedig 5,5 százalékra lassult a bővülés üteme a második negyedévben. Minden jel arra utal, hogy az első negyedévi kiugró GDP-növekedés lehetett a csúcspont és a gazdasági növekedés fokozatos fékeződése már folyamatban van.

Az első hat hónapban mért 5,4 százalék körüli magyar ipari növekedés fenntartása komoly kihívás lesz a gyenge külső környezetben, de közel sem lehetetlen. A magyar ipar rövid távon még képes lehet ellenállni a negatív külső hatásoknak és a második fél évben is 5-6 százalék körüli növekedést várunk az év egészére, ám jövőre egy komolyabb fékeződés következhet – írta az elemző.