Háromszoros árkülönbséget, egészen pontosan 109 és 300 forint közötti árakat tapasztalt a dinnyepiacokon a Privátbankár. Szegeden mi is találkoztunk olyannal, hogy míg az egyik élelmiszer-áruházban 120, addig a szemben levő termelői standon a duplájáért árulják a dinnyét.

A különbség miatt az Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete is nekiesett a Lidlnek. Az áruház előbb úgy reagált a támadásra, hogy maguk a termelők kérték, hogy vegyék át olcsóbban a dinnyét, aztán pár nap múlva mégis 20 forinttal emeltek az áron.

Politikai cirkusz lenne az egész?

Ekkor kerestük meg az egyik régi békési felvásárlót, aki politikai cirkusznak és álságosnak nevezte a multi elleni támadást, mivel a termelők egy fillérrel sem kapnak attól többet a dinnyéért, hogy az áruház többért adja el azt. Szerinte legfeljebb az áruház nevet a markába egy jót, a termelők meg továbbra is kapják az eddigi árat a dinnyéjükért.

Horváth Vivien, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének sajtóreferense a Privátbankárnak nyilatkozva ugyanakkor a felvásárlókra tolta a felelősséget az árkáosz kialakulása miatt. A szervezet szerint ugyanis a felvásárlók már évtizedek óta igyekeznek beékelődni az áruházak és a termelők közé, nyomott áron megveszik a gyümölcsöt, majd nagy árréssel tovább adják az áruházaknak. A náluk maradt pénzből meg infrastruktúrát építenek, nélkülözhetetlenné téve magukat. Azért válnak nélkülözhetetlenné, mert válogatókat, tisztítókat, csomagolókat működtetnek, így teszik eladhatóbbá a dinnyét.

„Évek óta megy az árháború, én ki is szálltam a belföldi értékesítésből” – mondta a hvg.hu-nak Grósz György békési felvásárló. A térségben a termelőket is jól ismerő vállalkozó azt tapasztalja, hogy a kilónkénti negyven forintnál így sem fognak többet kapni a termelők, csak az áruházlánc járt jól, náluk marad több a kasszában. Grósz szerint egyébként, ahogy ezt korábban a hvg.hu is megírta, egy hektárra vetítve, illetve nagyjából 1,5 millió forintos költséggel számolva, még a negyvenforintos felvásárlási ár mellett is hoz hasznot a görögdinnye, ha a területen öt-hatszáz mázsa terméssel számolnak.

Ez persze a felvásárló szempontja, a termelők szerint a befektetett összeg megduplázása jelentene olyan jövedelmet, amiből elindíthatják a következő évet, és marad is haszon a munka után. A most kialakult háborúskodásra többen már csak legyintenek, hiszen hosszú évek óta tart a vita a dinnyeár miatt. „Politikai színjáték az egész” – így kommentálta a történteket Sódarné Varga Gyöngyi, Magyarbánhegyes polgármestere is. Neki azért van köze az egészhez, mert egyfelől az önkormányzat közfoglalkoztatásban is termelt dinnyét, másfelől pedig maga is foglalkozott ezzel, de két-három évvel ezelőtt – pont az előbbiek miatt – a családja kiszállt a dinnyeüzletből. Ahogy Sódarné mondta, a közfoglalkoztatásban kisebb mennyiséggel szálltak be, de már két hete túladtak az utolsó darabon is. Tőlük is negyvenöt forintért vitték, pedig az üzletekben akkor még drágább volt a görögdinnye.

Együttműködés nélkül nem megy, komoly drágulás jöhet

„A mai 30 forintos felvásárlási árral megkaptuk az utolsó döfést” – írta egy köröstarcsai termelő a Dinnyetermelők Egyesületének oldalára akkor, amikor a Lidl már 20 forinttal megemelte a dinnye akciós árát az üzleteiben. A termelőknek ugyan valószínűleg jól esik, hogy védelmükben megszólaltak az ágazati érdekvédők, de ahogy a közösségi oldalon panaszkodó köröstarcsai termelő esete is mutatja, nekik attól sem lesz több pénzük, hogy a boltban drágábban adják a dinnyét.

"A kávé 170 forint egy faluban, egy budapesti kávézóban 660" – reagált a hvg.hu-nak a nagy árkülönbségekre Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke. Az érdekvédelmi szövetség elnöke elismerte: azzal, hogy a Lidl felemelte az árait, attól a termelők aktuálisan nem kaptak többet a dinnyéjükért. Bízik azonban abban, hogy a békési termelő tájakon kívül, Szabolcsban például még csak most jön a dömping, és ott feljebb nyomhatja a felvásárlási árakat a multit lerohanó akciójuk.

Valójában azonban inkább a hosszabb távú hatásban hisz, magyarul, ha nem mennek el szó nélkül a túl alacsony árak mellett, akkor az a jövő évi szezonra is hatással lehet.

Végeredményben pedig Göcző azt hangsúlyozta, hogy a termelés-értékesítési folyamatban szorosabban kell együttműködniük: a Facebook-oldalon panaszkodónak például azt írta válaszul, hogy jóval a szezon előtt kellene maguknak a termelőknek is együtt megtervezniük, mikor, mennyit vetnek, mikor szedik le, és hogyan, mennyiért, kinek értékesítenek. Bár már tavaly ősszel is tettek erre kísérleteket, nem sikerült, így az idén is megpróbálják egy asztalhoz ültetni a szereplőket. Ha nem jutnak dűlőre, akkor néhány éven belül jöhet az ötszáz forintos dinnye – jósolt a szakmai szervezet vezetője.