Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"1826778a-e8fc-4396-a8bc-99e2a217df38","c_author":"Balla István","category":"kultura","description":"Szürrealista látomás, művészfilmes elszállás, animációs őrület, valamint Budapest TV-s és csíki patakos trashvideó is szerepel a rangsorunkban. Összeállítottuk a 2000. óta született legjobb filmecskéket.","shortLead":"Szürrealista látomás, művészfilmes elszállás, animációs őrület, valamint Budapest TV-s és csíki patakos trashvideó is...","id":"20250401_Majkan-tul-is-van-elet---A-21-szazad-20-legjobb-magyar-klipjei","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1826778a-e8fc-4396-a8bc-99e2a217df38.jpg","index":0,"item":"1c72cb80-a8bd-43e4-b44e-e55dcbcd69d7","keywords":null,"link":"/kultura/20250401_Majkan-tul-is-van-elet---A-21-szazad-20-legjobb-magyar-klipjei","timestamp":"2025. április. 01. 20:00","title":"Majkán túl is van élet – A 21. század 20 legjobb magyar klipje","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ba5e5907-a98f-4d81-9f60-5e9c373abc5a","c_author":"hvg360","category":"360","description":"Az EU nem tolhatja tovább maga előtt, hogy megfegyelmezze a kerékkötő magyar miniszterelnököt, meg is vannak hozzá az eszközei, annál is kevésbé, mert Orbán Viktor immár életveszélyes. Így látja Mujtaba Rahman, az Eurázsia Központ nevű washingtoni kockázatelemző európai igazgatója a Financial Timesban megjelent kommentárjában. ","shortLead":"Az EU nem tolhatja tovább maga előtt, hogy megfegyelmezze a kerékkötő magyar miniszterelnököt, meg is vannak hozzá...","id":"20250331_Mujtaba-Rahman-Financial-Times-EU-Orban","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ba5e5907-a98f-4d81-9f60-5e9c373abc5a.jpg","index":0,"item":"6bb25c9f-eb65-4d0e-8e6e-72d54804d553","keywords":null,"link":"/360/20250331_Mujtaba-Rahman-Financial-Times-EU-Orban","timestamp":"2025. március. 31. 07:51","title":"Magyarország-szakértő a Financial Timesban: Itt az idő, hogy az EU megoldja az Orbán-problémát","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a493f8fa-2d3a-4daf-b507-e638cbbe85a0","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Amerikai kutatók több mint 19 ezer ember agyfelvételét nézték át, az adatok alapján pedig egyértelműnek tűnik, hogy az agy nem egy lassú folyamat során öregszik.","shortLead":"Amerikai kutatók több mint 19 ezer ember agyfelvételét nézték át, az adatok alapján pedig egyértelműnek tűnik...","id":"20250331_agykutatas-agyvizsgalat-oregedes-fmri","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a493f8fa-2d3a-4daf-b507-e638cbbe85a0.jpg","index":0,"item":"ab7d23f0-3f9f-44e0-93d6-9564854b7cdd","keywords":null,"link":"/tudomany/20250331_agykutatas-agyvizsgalat-oregedes-fmri","timestamp":"2025. március. 31. 20:03","title":"Megvan a titok: ebben az életkorban kezd el rohamosan öregedni az agy","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f77f287b-12c9-485d-a12a-fd3655907710","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Kiszivárgott F. János hétvégi napirendje.","shortLead":"Kiszivárgott F. János hétvégi napirendje.","id":"20250401_Maganzarka-Till-Tamas-gyilkosa-kecskemeti-borton-napirend","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f77f287b-12c9-485d-a12a-fd3655907710.jpg","index":0,"item":"e41f73d4-bcce-4472-8c3d-a9af95e0810e","keywords":null,"link":"/itthon/20250401_Maganzarka-Till-Tamas-gyilkosa-kecskemeti-borton-napirend","timestamp":"2025. április. 01. 11:30","title":"Magánzárkában tartják fogva Till Tamás feltételezett gyilkosát, így telnek a napjai","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"37a2a73e-9ed8-411b-bf32-5e8d016f8ace","c_author":"Domokos László","category":"360","description":"A globális vámháború negatív hatásait a magyar lízingpiac is megérzi majd – véli Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke. Az emelkedő cégautóadót a lakosság segítségével lehetne elkerülni.","shortLead":"A globális vámháború negatív hatásait a magyar lízingpiac is megérzi majd – véli Zs. Nagy István, a Magyar...","id":"20250331_hvg-zs-nagy-istvan-lizingpiac-elektromos-autok-zoldatallas-finanszirozas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/37a2a73e-9ed8-411b-bf32-5e8d016f8ace.jpg","index":0,"item":"bb87fbf0-7988-49fd-b2cf-efd320344408","keywords":null,"link":"/360/20250331_hvg-zs-nagy-istvan-lizingpiac-elektromos-autok-zoldatallas-finanszirozas","timestamp":"2025. március. 31. 14:31","title":"Cégautóadó-mentes céges autókért lobbizik a Magyar Lízingszövetség","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b1cbd235-a4a1-44d9-98a8-086ef85dacef","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Jimmy Fallon műsorában járt nemrég Bill Gates, a Microsoft társalapítója, aki megosztott néhány gondolatot arról, mire számíthat az emberiség a következő egy évtizedben.","shortLead":"Jimmy Fallon műsorában járt nemrég Bill Gates, a Microsoft társalapítója, aki megosztott néhány gondolatot arról, mire...","id":"20250331_bill-gates-mesterseges-intelligencia-munkahelyek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b1cbd235-a4a1-44d9-98a8-086ef85dacef.jpg","index":0,"item":"c63c8095-7df8-4a52-a83a-933ccd2c20e6","keywords":null,"link":"/tudomany/20250331_bill-gates-mesterseges-intelligencia-munkahelyek","timestamp":"2025. március. 31. 19:03","title":"Bill Gates szerint 10 éven belül sok munkakörben feleslegessé válhat az ember, a mesterséges intelligencia veszi majd át a helyüket","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"41cfaa76-a67e-49c1-94cf-83f1dd185098","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"4002 milliárd forint volt a kormányzati szektor 2024-es hiánya – számolt a KSH.","shortLead":"4002 milliárd forint volt a kormányzati szektor 2024-es hiánya – számolt a KSH.","id":"20250401_koltsegvetes-hiany-allamadossag-ksh","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/41cfaa76-a67e-49c1-94cf-83f1dd185098.jpg","index":0,"item":"03a9cfc8-668f-4c10-8e1e-cd07e465156c","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250401_koltsegvetes-hiany-allamadossag-ksh","timestamp":"2025. április. 01. 08:42","title":"2,9 százalékos hiányt ígért a kormány, 4,9 százalék lett belőle","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"7eeb1d85-6061-46b3-9e0e-353e2ab849e0","c_author":"Nagy Gábor","category":"360","description":"Súlyosan érinti segélyprogramjainak kedvezményezettjeit a USAID beszántása, miközben az amerikai kormányügynökség működésében mindig vegyült a politikai szándék a segíteni akarással. A USAID fordulatos történetébe belefért a Kennedy-féle idealizmus és a CIA-vel való együttműködés, de „kirívó ostobaságok” is. ","shortLead":"Súlyosan érinti segélyprogramjainak kedvezményezettjeit a USAID beszántása, miközben az amerikai kormányügynökség...","id":"20250401_hvg-amerikai-nagybacsi-usaid-tortenete-politika-segelyezes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/7eeb1d85-6061-46b3-9e0e-353e2ab849e0.jpg","index":0,"item":"7404e216-13c0-4759-b28e-727ab0e3e1d1","keywords":null,"link":"/360/20250401_hvg-amerikai-nagybacsi-usaid-tortenete-politika-segelyezes","timestamp":"2025. április. 01. 19:30","title":"A kommunizmus ellen vetették be, brutális kínzási módszerekkel hozták hírbe – mit kell tudni a USAID-ről, amit nyom nélkül törölnek el Trumpék?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Szomorú szemű orángutánbébik és az éhhalál szélére kerülő termelők: a pálmaolajjal kapcsolatos vitában a két oldalnak ez a leggyakoribb érve az olcsó alapanyag ellen, illetve a termelés fenntartása mellett. Ám a két dolog nem feltétlenül mond ellent egymásnak.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete dobta be a nyári állóvízbe a követ: nyílt levélben szólított fel három magyarországi áruházláncot arra, hogy külön polcon helyezzék el azokat a feldolgozott élelmiszereket, amelyek nem tartalmaznak pálmaolajat. Felhívásukban kifejtik, milyen káros hatásai vannak a pálmaolaj-termelésnek, amely – mint fogalmaznak – „ökológiai katasztrófával fenyegető iparág”. A megszólított láncok – az Aldi, a Lidl és a Spar – válaszukban a külön polcra helyezést nem tartották elképzelhetőnek, de mind kiemelték: saját márkás termékeiknél igyekeznek visszafogni a pálmaolaj használatát, vagy legalább azt biztosítani, hogy fenntartható forrásból szerezzék be a növényi zsiradékot.
Ennyi mindenesetre bőven elég volt ahhoz, hogy újra feléledjen a pálmaolaj körüli vita, amelyben néhány hónapja egyébként nem várt helyről is érkezett állásfoglalás. Berta Dávid, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa az Infostartban megjelent vendégcikkben írt arról, hogy a népegészségügyi termékadót (neta, chipsadó) célszerű lenne kiterjeszteni a „környezetszennyező módon előállított, és kedvezőtlen hosszú távú egészségügy hatásokkal járó” pálmaolaj (pálmazsír) élelmiszeripari felhasználására is. A javaslat nem egy szakértő magánvéleménye, szerepelt már a jegybank februárban kiadott versenyképességi programjában is.
Miért függünk a pálmaolajtól?
Az biztos, hogy komoly bevételi forrást jelentene az államnak a chipsadó kivetése a pálmaolajra, hiszen becslések szerint a nyugati országokban forgalmazott feldolgozott termékek fele tartalmaz pálmaolajat (néha olyan neveken, mint pálmazsír, hidrogénezett növényi olaj, Elaeis Guineensis, palmolein), a felhasznált alapanyag háromnegyede pedig valamilyen élelmiszerbe kerül. Ettől lesz szép fénye a csokoládénak, ettől tartható el olyan sokáig a Nutella, ebben főzik elő az ázsiai tésztalevesek tésztáját, ettől lesz krémes a jégkrém, ettől lesz könnyed a toastkenyér tésztája, ettől lesz szobahőmérsékleten kenhető, de szilárd a margarin. Terjedését ugyanakkor annak is köszönheti, hogy nem tartalmaz transzzsírsavakat vagy állati eredetű zsiradékot.
Pálmaolaj gyümölcsének szüretelése
AFP / Mohd RASFAN
És, mint nemrég az Édességgyártók Szövetsége felhívta rá a figyelmet, sok esetben nincs is valós alternatívája a megszokott termékeknél: a vaj például nem csak jóval drágább, de termelése nagyobb környezetterhelést jelent, zsírprofilja is kedvezőtlenebb, ráadásul gyorsan avasodik, ami a termékek eltarthatóságát is rontja.
A legfontosabb vonzerő mégsem ez, hanem hogy olcsó és a globálissá váló ellátási láncban könnyen elérhető termékről van szó.
A termelők számára pedig értelemszerűen stabilan jövedelmező áru, és az előállítása sem macerás: a pálma, amelynek a gyümölcséből készül, igénytelen növény. Mellesleg igen hatékony: ma a világ olajnövény-termőterületének kevesebb mint 10 százalékát foglalja el a pálma, ám ezen a területen terem a felhasznált növényi olaj több mint harmada. Ugyanannyi repceolaj előállításához ötször, napraforgóhoz hatszor, olívához már 11-szer akkora termőterületre lenne szükség.
A termőterület így is egyre nő, párhuzamosan a kereslet növekedésével. Idén ágazati becslések szerint 70 millió tonna fölé emelkedhet a világon a pálmaolaj-termelés, ez majdnem az ötszöröse a 25 évvel ezelőtti kibocsátásnak és egyharmada a teljes növényiolaj-előállításnak. A kétezres évek közepétől ez a legfontosabb olajnövény, 2006 óta állítanak elő belőle többet, mint a szójaolajból. Becslések szerint 2050-re már 240 millió tonna lehet az éves termelés.
A legnagyobb fogyasztó Indonézia, amely egyben a legnagyobb előállító is, a második egy szintén ázsiai ország, India, a harmadik pedig az EU. Egy átlagos európai évente majdnem 14 kilót fogyaszt pálmaolajból – érdekes, hogy ez a mennyiség növekszik ugyan, ám egyre kisebb hányada élelmiszer, egyre több a kozmetikum. Ez leginkább az európai gyártók és fogyasztók tudatosságával magyarázható – állapítja meg az EU megbízásából 2017-ben készült tanulmány, amely a pálmaolaj-termelés környezeti hatásait vizsgálta.
Mivel az olajpálma számára az ideális éghajlat az Egyenlítő körül van, a fő termőterületek is itt találhatóak, ezek közül is kiemelkedik Indonézia és Malajzia, a két országból kerül ki a pálmaolaj 90 százaléka, a teljes termőterület háromnegyede is itt található.
Így lett szitokszó az EU-ból
És itt kezdődnek a gondok: a nyugati fogyasztók tudatossága ugyanis nem jár párban a dél-kelet ázsiai vagy nyugat-afrikai termelőkével. Sok másik mellett az imént idézett brüsszeli tanulmány is arra jutott, hogy az olajpálma terjedése hozzájárult erdőterületek felégetéséhez, a biológiai sokszínűség csökkenéséhez és ezzel együtt az üvegházhatású gázok terjedéséhez. Ez azonban nem minden: a kitermeléshez felhasznált munka sem a megfelelő körülmények között zajlik, gyakori a gyerekmunka vagy a kényszermunka alkalmazása.
Mindennek azért is van jelentősége, mert az EU korábban – a megújuló energiaforrások előmozdítását segítendő – támogatást nyújtott a pálmaolaj bioüzemanyagként való előállításához. Épp a tanulmány nyomán döntött Brüsszel ennek a környezetvédelmi szervezetek által sokat bírált szubvenciónak a kivezetéséről, majd a pálmaolajból készült üzemanyag betiltásáról.
„Így lett szitokszó az EU-ból Malajziában” – írt erről a döntésről bő egy éve a Guardian. A helyi farmerek ugyanis attól tartanak, a tilalom miatt elveszítik eddig sokat ígérő piacukat. Több százezer kistermelőről van szó, akiknek egy választásuk lehet, ha nem akarnak tönkremenni: az EU rendezett, magasabb árral kecsegtető piaca helyett a pálmaolaj szintén fő fogyasztójának számító Kínában értékesítik a terméküket – kiszolgáltatva magukat annak a kínai befolyásnak, amelyet az EU is csökkenteni kíván a térségben.
Az erdőírtás és a pálmaolaj-ültetvények ellen tiltakozó környezetvédő aktivisták Kelet-Jáván
AFP / AMAN RAHMAN
Az sem mellékes, hogy a talaj tönkretétele vagy éppen az alulfizetett munkások alkalmazása egyáltalán nem a pálmaolajtermelés sajátossága – egy másik kultúránál ugyanúgy fenyeget ez a veszély mind Ázsiában, mind Afrikában.
Ez is magyarázza azt, hogy még a világ leghíresebb természetvédelmi szervezete sem híve a bojkottnak. A WWF tavaly ősszel adott ki egy közleményt, amelyben arra hívta fel a figyelmet: az esőerdőket nem védi meg és nem is állítja helyre, ha kereskedők vagy feldolgozók elutasítják a pálmaolaj megvételét. És miközben fontosnak tartja a szervezet, hogy a nyugati cégek ökológiai lábnyomuk csökkentésével is küzdjenek a klímaváltozás ellen (magyarul: próbáljanak meg helyi forrásokból megoldani beszerzéseiket), és vegyék komolyan az általuk felhasznált alapanyagok környezeti hatásait, erre megfelelőbb eszköz a bojkottnál a fenntartható és átlátható ipar támogatása.
Pálmaolaj-ültetvény Indonéziában
AFP / ROMEO GACAD
„Különösen a fenntarthatatlan pálmaolaj-termelés okozza a trópusi esőerdők kipusztítását, és ez jelent hatalmas fenyegetést olyan fajokra, mint az orángutánok, az elefántok és a tigrisek” – fogalmaz állásfoglalásában a WWF, hozzátéve, a cégeknek azt is mérlegelniük kell, hogy az alternatív megoldások – figyelembe véve, hogy azokhoz nagyobb egységnyi területre van szükség – mennyire ártalmasak a környezetre.
A kulcsszó tehát
fenntartható pálmaolaj.
A fenntarthatóság kritériumrendszerét a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO) dolgozta ki. A szövetség több mint négyezer tagja (köztük feldolgozók, szállítók, kereskedők) pedig azt is vállalta, hogy csak az RSPO által minősített olajat szereznek be vagy forgalmaznak.
Az Édességgyártók Szövetsége a pálmaolajbotrány után kiadott közleményében is többek között éppen azzal érvel a pálmaolaj mellett, hogy több tagjuk ilyen, igazoltan fenntartható forrásból származó alapanyaggal dolgozik. Az RSPO azonban messze nem számít általánosnak: amíg az európai felhasználás 74 százaléka fenntartható pálmaolaj, a világátlag mindössze 19 százalék.
De mindenki megnyugodhat: 2015 óta 100 százalékban fenntartható forrásból szerzi be a pálmaolajat a Nutella miatt számtalanszor támadott olasz Ferrero is. Az RSPO tagjainak kereshető adatbázisát egyébként itt érhetjük el.
Pixabay / sipa
Ebből az adatbázisból azonban kiderül: Európa valójában csepp a tengerben. Még akkor sem oldódna meg a helyzet, ha minden európai feldolgozó vagy importőr RSPO forrásból szerezné be a pálmaolajat. Ha pedig ez a korlátozás (netán kötelező auditálás vagy speciális adózás) csak Magyarországra vonatkozna, azzal az itteni gyártók kerülnének versenyhátrányba, különösen a hazai kisvállalkozók, miközben a környezeten sem segítenének vele – szól a malajziai pálmaolajtermelőkhöz és a WWF-hez hasonlóan az Édességgyártók Szövetségének érve.
De akkor mi lehet a megoldás? Az Édességgyártók szerint például az, hogy „Magyarország, építve a kiváló magyar-malajziai kapcsolatokra és a két ország közötti folyamatosan bővülő kereskedelemre, tevékenyen vegyen részt szaktudás és források kihelyezésével, tőkebefektetések ösztönzésével a fenntartható pálmaolaj-termelésben Malajziában”.
Az RSPO tagjai pedig azt vállalták, hogy nem növelik ültetvényeik méretét a 2005-öshöz képest, hogy új földterületek megtisztítását nem az erdők felégetésével végzik, hogy biztonságos rovarirtókat és a talajra nem káros művelési módszereket alkalmaznak, illetve, hogy – tiszteletben tartva a helyi és a nemzetközi előírásokat – dolgozóiknak tisztességes béreket kínáljanak. Már csak a sok millió termelő négyötödét kellene meggyőzni erről.
A szuverenitásvédelmi csata intézkedése legfeljebb tíz évre szól, és csak az EGT-országokon kívüli állampolgársággal rendelkező kettős állampolgárokat érinti.