Manapság 3-400 unikornis, azaz nagy növekedés előtt álló cég működik a világban, amik közül jó pár el fog bukni, de lesznek közülük olyanok, mint az Uber, amely megváltoztatta a szektort, ahol működik – indította előadását Mark Yates, az IDC digitális átalakításokért felelős szakértője. De jó példa a Tesla is, amelyet ma már többre értékelnek, mint a GM-et vagy a Fordot, még úgy is, hogy a mennyiséget nézve alig tizedét gyártják mint vetélytársaik. Mégis, olyan újdonságot hoztak a piacra, ami miatt a befektetők bíznak a cégben.

Yates szerint ez jól mutatja, hogyan működik manapság a világ: a digitalizáció, az informatikai fejlődés teljes szektorokat alakít át, aki pedig időben tud lépni, esetleg szektort megváltoztató újdonságot bevezetni, arra fényes jövő várhat.

A következő években az európai cégek 1,2-1,3 trillió eurót fognak költeni a digitalizációra, így ha a magyar cégek nem tartják a lépést, akkor hamar komoly versenyhátrányba kerülhetnek – vélte Yates. Van hova fejlődni: online bankolásban például jelentős a lemaradása az országnak, de felhőszolgáltatások használatában is lenne tér fejlődni: az uniós vállalkozások 18 százalék használ ilyet, itthon alig 12. Eközben pedig a közösségi médiahasználatban az uniós átlag felett vagyunk – igaz, ettől nem fog előrelépni az ország. Ugyancsak gond, hogy a kkv-k digitális fejlettsége még inkább elmarad az uniós vetélytársaktól, ha fejlődésről beszélhetünk Magyarországon, az szinte kivétel nélkül a nagyobb cégeknek köszönhető.

A világ folyamatosan változik, az egyetlen állandóság éppen ez a változás – kezdte előadását Timos Platsas, a Microsoft képviseletében. Egy, az IDC és a Microsoft által idén áprilisban végzett kutatásra hivatkozva elmondta, hogy Magyarország bár nem uniós sereghajtó a digitális fejlettséget nézve, de a hátsó szektorban található, így bizony lenne tér a fejlődésre. Mégis, a magyar cégek 30 százaléka úgy véli, hogy számukra nem fontos, hogy fejlődjön a digitalizációban. Ezek után nem meglepő, hogy sokan vélekedtek úgy, hogy a digitalizáció nem lesz hatással a cégük tevékenységére. A magyar cégek ráadásul a felmérés szerint inkább a tapasztalatot keresik, semmint a(z akár digitális) késséget, amikor új munkatársat akarnak felvenni, ami ugyancsak gátolhatja a fejlődést. Ez már csak azért is gond, mert Platsas szerint 2020-ban világszerte mintegy 800 millió dolgozónak kell majd új képességeket megtanulni, hogy el tudják végezni a munkájukat, az oktatásban részt vevők kétharmada pedig olyan munkát fog végezni, ami ma még nem is létezik.

A konferencián elhangozott, hogy az elmúlt 15 évben a duplájára nőttek az IT-költések Magyarországon, ezzel kapcsolatban Gazdag Ferenc, a Nemzeti Közművek (NKM) Digitalizációs Transzformációs Központ vezetője elmondta, hogy nem attól leszünk hatékonyabbak, hogy többet költünk informatikára, hanem attól, hogy a munkatársaink képességeit fejlesztjük. Szerinte ez lesz a következő évek legnagyobb kihívása, hiszen egy 55-60 éves vállalati vezetőnek „nagyon macerás elmagyarázni”, hogy a digitális átalakulás miért fontos. Eddig is ment a cég, volt bevétel, így ha nincs sokkhatás, akkor nagyon nehéz lesz megértetni velük.

Annyira felgyorsult a világunk, hogy elfelejthetünk mindent, amit eddig tanultuk? Legalábbis ezt állítja Chris Weston az IDC brit és ír részlegének vezetője. Nem hiába mondják, aki nem fejleszt, az lemarad, akár örökre is. És ez az informatikáért felelős vezetőkre is igaz: többségük ugyanis az 1980-as, 90-es években végezte el a tanulmányait, márpedig amit akkor tanítottak, az nem állja meg a helyét manapság. A világ ugyanis nagyon megváltozott, ma már percenként 188 millió e-mailt küld az emberiség, 511 ezer tweetet tesz közzé, 4,5 millió videót néz meg a Youtube-on, vagy éppen egymillió élő közvetítést követ a Twitch-en. És ez a felgyorsult világ minden részletére kiterjed az életnek, így a vállalkozásokra is.

Az, hogy a digitalizáció nem kerülhet el senkit, jól mutatja, hogy a Lego is digitalizálja a termékeit és szolgáltatásait. A konferencián Henrik Amsinck, a Lego üzleti technológia üzletágának elnökhelyettese elmondta, hogy sok területen próbálnak előrelépni: az ügyfélkapcsolatoknál (ma már elég lefényképezni a készletből hiányzó legódarabot a katalógusból, elküldeni telefonon az ügyfélszolgálatnak, és elküldik a címünkre) ugyanúgy, mint a játékoknál. A Town Master elnevezésű számtógépes játékukban például van már olyan lehetőség, hogy ha az okostelefonunkkal lefényképezünk egy általunk Legóból épített házat, akkor azt be tudjuk emelni a játékba – azaz ugyanolyan épületet tudunk elhelyezni a digitális világban, mint amit a saját kezünkkel építettünk. Sőt, manapság már arra is lehetőség van, hogy egy print katalógus életre keltsünk: csak egy applikáció és egy tablet kell hozzá. Utóbbit előbbi fölé tartva ugyanis a képernyőn életre kelnek a legófigurák. „Így könnyen a legmenőbb szülők lehetünk” – kommentált Amsinck.