szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az átadón a kormány bírálta a városvezetést, és arról beszélt: akkor lesz vasúti kapcsolat a reptér felé, ha az EU ad rá pénzt.

Már csak két nap, és bezár a Budapest Airport bádogvárosa, miután szerdán megnyílt az új beszállítócsarnok első üteme. A létesítmény, amely 2020 nyárára készül el teljes egészében – a Budapest Airport és a magyar kormány közötti együttműködés, és egyben a repülőtér hosszú távú fejlesztésének első lépése – hangzott el az átadón.

Az új létesítménnyel 3000 négyzetméterről közel 11 500 négyzetméterre, vagyis majdnem a négyszeresére nő a légitársaságokat kiszolgáló alapterület. A csarnok 8 gyalogos beszállítókapuval rendelkezik majd, amelyek közvetlen összeköttetésben lesznek a repülőgépek állóhelyeivel, vagyis az utasok az épületből közvetlenül tudnak eljutni a repülőgépekhez. Ezenfelül a csarnok 6 buszos beszállítókapuval is rendelkezik. A 2A Terminál fő terminálépületéből egy mozgólépcsővel és lifttel felszerelt összekötő épületen keresztül lehet elérni a kb. 120 méter hosszú, tágas és klimatizált/fűtött folyosót, amely a beszállítócsarnokhoz vezet.

A móló építése mintegy 8,3 milliárd forintba kerül, amit teljes mértékben a Budapest Airport Zrt. finanszíroz. Az építkezés 2019 nyarán kezdődött el, jóval később, mint azt eredetileg tervezték. A Budapest Airport egyik vezetője ugyanis 2015-ben arról beszélt, hogy a bádogépítményt kiváltó terminálrészt már 2017-ben átadják. Kam Jandu akkori nyilatkozatában azonban nem ez volt az egyetlen, utóbb tévesnek bizonyuló információ. A szakember akkor 2020-ra 12 milliós éves utasszámot jósolt Ferihegyen, ennél azonban már most jóval többen fordulnak meg a nemzetközi repülőtéren: a Budapest Airport friss adatai szerint 2019-ben 16,2 millió volt az utasok száma.

A bádogkarám
©

A bádogkarám – hivatalos nevén az egyszerűsített beszállókapuk – létesítését a kényszermegoldás szülte: a Malév 2012 februári csődjét követően ugyanis annyira lecsökkent a forgalom, hogy a Budapest Airport bezárta az addig a fapados járatokat fogadó 1-es terminált. A 2-es terminálra költöző diszkont légitársaságok viszont nem voltak hajlandók kifizetni a bevett, buszos vagy utasmólós beszállítást, így meg kellett teremteni a feltételeit a biztonságos gyalogos közlekedésnek a kifutópályánál. Előbb sátrakat és folyosókat telepítettek, ezt „fejlesztették” később a bádogszerkezetes épületekké. Emiatt a kifutópálya is szűkült, több beszállóhelyet is fel kellett számolnia a reptér üzemeltetőjének.

A bádogkarám megszüntetését a kormány úgy ünnepelte, mint az emberi méltóság visszaszerzését. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra is emlékeztetett, hogy korábban a kormány „a lehető legdurvább formában” adta értésére az előző menedzsmentnek, mennyire elégedetlen a reptéri viszonyokkal, „jeleztük a tulajdonosnak, hogy ha nem fejleszt, akkor a legjobb, ha eladja, mert ami itt korábban volt, azt hatósági alapon is be lehetett volna tiltani, csak nem akartunk az utazóknak kellemetlenséget, hogy fapados gépek ne, vagy sokkal nehezebben indulhassanak” – fogalmazott.

Gulyás Gergely, Fürjes Balázs és Gerhard Schroeder, a Budapest Airport vezetője az átadón
©

Ám nem ez az egyetlen bosszantó dolog Feriheggyel kapcsolatban: máig megoldatlan a kötöttpályás összeköttetés, és a gyorsforgalmi úttal kapcsolatban is rengeteg bírálat hangzik el. Utóbbival kapcsolatban Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség fővárosi fejlesztésekért felelős államtitkára annyit mondott, hogy most januárban zárják le a fejlesztésről szóló megvalósíthatósági tanulmányt, amely számba veszi, hogyan lehet szélesebb, gyorsabb elkülönülő és valóban gyorsforgalmi utat kialakítani. „A fejlesztések tanácsába visszük februárban, és ha a fővárossal meg tudunk egyezni, azonnal megindul a tervezés, az két évet fog igénybe venni, és utána építhető a gyorsforgalmi út” – mondta el.

A vasúttal kapcsolatban annyit mondott, hogy már megvan az építési engedély a 100-as (Szolnok–Debrecen–Záhony-) vasútvonalból kiágazó szakaszra. A pénz azonban még nincs meg rá: „ez egy olyan nagyságrendű több százmilliárdos projekt, amely csak akkor lesz lehetséges, ha európai uniós finanszírozás erre igénybe vehető” – fogalmazott, és utalt arra, hogy a magyar fél elvégezte a dolgát, ám egyelőre még nincs meg a 2021–2027-es uniós keretköltségvetés, amelyből finanszírozni szeretnék a beruházást.  

Visszatér a Budapestinfó

Tarlós István előző főpolgármester sajtótájékoztatói felélednek, ám azokat nem a városvezetés, hanem a kormány tartja majd – erről beszélt Gulyás Gergely az új ferihegyi utascsarnok átadásakor. „Most, hogy mi vagyunk ellenzékben, nagyon helyes, hogy a Fidesz és a kormány is, ott, ahol világos, jövőbe mutató mondanivalója van, azt külön megfogalmazza” – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint Fürjes Balázs lesz majd ennek a felelőse.

Gulyás bírálta a városvezetést amiatt is, hogy „különböző létező vagy nem létező minisztériumi tanulmányokra hivatkozva álhíreket gyártanak, azokat kész tényként kezelik, ahelyett, hogy az együttműködésről beszélnénk”. A miniszter arra a kiszivárogtatott tervezetre utalt, amely alapján Jávor Benedek és Karácsony Gergely arról beszélt, hogy a kormány megpróbálja Budapestet megfosztani az uniós forrásoktól.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!