A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása. Vagy nem érintette őket (49,1%), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7%). A cégek 8%-a kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatásából.

A járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3%), míg az utóbbiban közel kétharmada (62,5%) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre.

Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7%), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3%),

de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6%) is részben vagy teljesen leállt.

Ugyanakkor a szállítás és raktározás, az egyéb lakossági szolgáltatások, valamint a kereskedelem területén megemlítették a válaszadó cégek a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülését.

Az eltérő megélések megmutatkoznak az árbevételi várakozásban is. Volt, aki mindössze a tervezett bevétel 30%-ának megszerzésével kalkulál, más viszont arra készül, hogy duplázza, amit eredetileg tervezett. A kutatás szerint a várakozások összességében azonban nem drámaiak:

a vállalkozások átlagosan a tervezett bevétel csupán kb. tizedének elvesztésével számolnak erre az évre.

Persze az ágazatok között nagy különbségek mutatkoznak. Míg a járvány által csak kevéssé érintett mezőgazdaságban átlagosan alig 8%-os visszaesést várnak a cégek, addig a turizmusban és vendéglátásban a várt bevétel negyedének, a szállítás és raktározás területén ötödének kiesésével számolnak átlagosan a vállalkozások.

A kutatás kitér a munkaerőt érintő lépésekre is. A cégek több mint harmada (38,7%) nem élt munkaügyi intézkedéssel a járvány hatására. Legnagyobb arányban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve bányászati cégek tudták elkerülni a beavatkozást (82,2%), ezt követi az építőipar szintén átlag feletti, 47,2%-os válasz aránnyal. Regionális eltérés is tapasztalható.

Míg a vidéki régiókban a vállalkozások nagyjából fele (45,5-54,5%) nem tett semmit, addig Közép-Magyarországon (beleértve Budapestet) alig több mint a cégek negyede (26,7%) nem lépett.

Ahol szükség volt valamilyen munkaügyi intézkedésre, ott a legnagyobb arányban szabadságolás és munkaidő-csökkentés mellett döntöttek a munkáltatók. Leépítésre – függetlenül attól, hogy saját vagy kölcsönzött munkaerőről van szó – a kkv-k alig 15%-ában került sor.