Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"e5d29c46-3c08-4c17-80c5-7870b981e2e5","c_author":"MTI","category":"vilag","description":"Vannak, akik rokonoknál szálltak meg, vannak, akiket egy sportcsarnokban helyeztek el.","shortLead":"Vannak, akik rokonoknál szálltak meg, vannak, akiket egy sportcsarnokban helyeztek el.","id":"20250527_szekelyfold-arviz-keszultseg-kitelepites","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e5d29c46-3c08-4c17-80c5-7870b981e2e5.jpg","index":0,"item":"6b88a62f-ab4a-4faa-a700-3d96464a7476","keywords":null,"link":"/vilag/20250527_szekelyfold-arviz-keszultseg-kitelepites","timestamp":"2025. május. 27. 09:23","title":"Árvízkészültség van Székelyföldön, két településen embereket telepítettek ki – fotók","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4ed200a7-4fb5-4e21-9e51-4e32c6b24505","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Jobb odafigyelni a mosógépek használatakor, ugyanis lehet, hogy valójában a magasabb hőfokon dolgozó mosási program sem fertőtlenít.","shortLead":"Jobb odafigyelni a mosógépek használatakor, ugyanis lehet, hogy valójában a magasabb hőfokon dolgozó mosási program sem...","id":"20250526_mosogep-hasznalata-vizsgalat-bakteriumok-ruhak","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4ed200a7-4fb5-4e21-9e51-4e32c6b24505.jpg","index":0,"item":"79bc4601-fa10-4cb7-bd29-e276d60c8dbc","keywords":null,"link":"/tudomany/20250526_mosogep-hasznalata-vizsgalat-bakteriumok-ruhak","timestamp":"2025. május. 26. 08:03","title":"Jó eséllyel ön is rosszul használja a mosógépét","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4bb5efdd-6636-47a3-b573-2dbb154b46ee","c_author":"Lenthár Balázs","category":"360","description":"A cinkotai rém viszonylag közismert, kisebbfajta híresség ő világszerte, nem igazán létezik olyan, a sorozatgyilkosok történetét feltáró könyv, ahol meg ne említenék. Ügyével kapcsolatban mégis több a kérdés, mint a megnyugtató válasz. Nem tudjuk, hány áldozata volt, ahogyan teljes bizonyossággal azt sem, hogy mi lett vele. Ráadásul az eltűnt személyek előkerítésének frontján a századfordulós magyar rendőrség sem muzsikált túl jól, sőt még egy olyan hibát is elkövettek, amit, ha nem követnek el, Kiss Béla története az első gyilkossága után véget érhetett volna.","shortLead":"A cinkotai rém viszonylag közismert, kisebbfajta híresség ő világszerte, nem igazán létezik olyan, a sorozatgyilkosok...","id":"20250527_Szazadfordulos-bunugyek-kiss-bela-cinkota-sorozatgyilkos","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4bb5efdd-6636-47a3-b573-2dbb154b46ee.jpg","index":0,"item":"78be1f07-7116-447c-a5e4-5eb591fd0106","keywords":null,"link":"/360/20250527_Szazadfordulos-bunugyek-kiss-bela-cinkota-sorozatgyilkos","timestamp":"2025. május. 27. 20:17","title":"Kiss Béla, a magyar Kékszakáll, aki bádoghordókban tárolta az áldozatait","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"313dc913-efca-4e55-ba7e-80c0aabbdc04","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Amerikai kutatók egy érzékelővel ellátott speciális fogselymet készítettek, ami képes kimutatni a nyálból az ember kortizol szintjét – ami a stressz mértékére utal. Ha átalakítják, a rák kimutatására is alkalmas lehet.","shortLead":"Amerikai kutatók egy érzékelővel ellátott speciális fogselymet készítettek, ami képes kimutatni a nyálból az ember...","id":"20250526_fogselyem-stressz-nyal-kortizol-egeszseg","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/313dc913-efca-4e55-ba7e-80c0aabbdc04.jpg","index":0,"item":"a2d58f33-9e0f-4e78-9292-be6c16c87f8b","keywords":null,"link":"/tudomany/20250526_fogselyem-stressz-nyal-kortizol-egeszseg","timestamp":"2025. május. 26. 20:03","title":"Életeket menthet ez az új fogselyem","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4ae07b97-2345-4f8c-a4a8-497ea1549794","c_author":"Fülöp István","category":"360","description":"A fenntarthatósági és klímacélokkal ellentétes módon, de az uniós folyamatokhoz illeszkedően hígítaná fel a kormány az ESG-törvényt, a kicsiket még az adatszolgáltatási kötelezettség alól is felmentené. Az intézkedés a német CDU választási ígéretével is összefügg. Mely kötelezettségek mennek, és melyek maradnak az új szabályok szerint?","shortLead":"A fenntarthatósági és klímacélokkal ellentétes módon, de az uniós folyamatokhoz illeszkedően hígítaná fel a kormány...","id":"20250526_hvg-fekezett_habzas-esg-uj-magyar-szabalyozas-sztfh-fenntarthatosag-es-klimacelok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4ae07b97-2345-4f8c-a4a8-497ea1549794.jpg","index":0,"item":"72a7f68d-2ced-4c1f-8124-77a297f7e372","keywords":null,"link":"/360/20250526_hvg-fekezett_habzas-esg-uj-magyar-szabalyozas-sztfh-fenntarthatosag-es-klimacelok","timestamp":"2025. május. 26. 11:46","title":"Így vizezi fel a kormány a cégek fenntarthatósági kötelezettségeit","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ba950679-216d-4738-bdf6-c74168c851cd","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Kis-Benedek József úgy véli, az üggyel a magyar titkosszolgálatoknak is ártanak.","shortLead":"Kis-Benedek József úgy véli, az üggyel a magyar titkosszolgálatoknak is ártanak.","id":"20250526_ruszin-szendi-romulusz-ukrajna-kemkedes-vad-kis-benedek-jozsef-biztonsagpolitikai-szakerto","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ba950679-216d-4738-bdf6-c74168c851cd.jpg","index":0,"item":"7eb8f3a8-ea82-4d75-a24d-1ff3150c5f40","keywords":null,"link":"/itthon/20250526_ruszin-szendi-romulusz-ukrajna-kemkedes-vad-kis-benedek-jozsef-biztonsagpolitikai-szakerto","timestamp":"2025. május. 26. 20:50","title":"A szakértő szerint kizárt, hogy Ruszin-Szendi együttműködött volna az ukrán titkosszolgálatokkal","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"581685e4-438d-43c6-90e0-e270dc4f07dc","c_author":"HVG","category":"kkv","description":"Az idei osztalékot ezúttal sem árulták el, az azonban a beszámoló mellékletéből kiderült, hogy tavaly 1,4 milliárdot vettek ki a tulajdonosok a kormány kedvenc őrző-védő cégéből, a Valton-Sec Zrt.-ből.","shortLead":"Az idei osztalékot ezúttal sem árulták el, az azonban a beszámoló mellékletéből kiderült, hogy tavaly 1,4 milliárdot...","id":"20250526_valton-sec-beszamolo-eredmeny-profit-osztalek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/581685e4-438d-43c6-90e0-e270dc4f07dc.jpg","index":0,"item":"68e200d1-283a-4e18-a8ce-dfd85f173cec","keywords":null,"link":"/kkv/20250526_valton-sec-beszamolo-eredmeny-profit-osztalek","timestamp":"2025. május. 26. 14:57","title":"Biztonságban a profit: a Valton 2,5 milliárdos adózott eredménnyel zárta 2024-et","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"faf65f22-f5bf-4182-9366-9c4889e23cb6","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Egy labrador volt az áldozat.","shortLead":"Egy labrador volt az áldozat.","id":"20250526_Negy-ev-bortonre-iteltek-egy-notincsi-ferfit-aki-megolte-volt-baratnoje-kutyajat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/faf65f22-f5bf-4182-9366-9c4889e23cb6.jpg","index":0,"item":"cec36b94-0621-4686-a5c8-90ea071422e4","keywords":null,"link":"/itthon/20250526_Negy-ev-bortonre-iteltek-egy-notincsi-ferfit-aki-megolte-volt-baratnoje-kutyajat","timestamp":"2025. május. 26. 10:02","title":"Négy év börtönre ítéltek egy nőtincsi férfit, aki megölte volt barátnője kutyáját","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A Facebook a történelme egyik legnagyobb presztízsveszteségét szenvedte el, amikor engedett az ausztrál kormánynak és feloldotta a hírek blokkolását. De a PR-szempontoknál egy kicsit messzebbre nézve az látszik csak, hogy egy lépéssel hátrébb lépett a cég. Nagy bukásról nincs értelme beszélni.
A kormányok világszerte egyre keményebben lépnek fel annál, mint amire a Facebook számíthatott. Azután, hogy a Facebook és az ausztrál kormány egy hétig farkasszemet nézett egymással, a közösségimédia-óriás pislogott először – Stephen Scheeler, a Facebook Ausztráliáért felelős egykori vezetője röviden így foglalta össze a BBC-nek az elmúlt egy hét eseményeit.
Mi is történt pontosan Ausztráliában?
A világ médiapiaci helyzetének elemzését általában nem úgy szoktuk kezdeni, hogy elolvassuk az ausztrál sajtótörvényt, ezért is lehet furcsa, hogy most ekkora botrány lett. De az, hogy az ottani kormány és a Facebook egymásnak ugrott, az egész világon meglévő problémákat mutatott meg, szinte véletlen, hogy épp Ausztrália lett az első konfliktushelyszín.
Nagyon röviden a lényeg az: az új ausztrál médiatörvény szerint a közösségimédia-portálok és a keresőmotorokat fenntartó cégek (elsősorban a Google) kötelesek fizetni a hírportáloknak, ha tőlük hoznak le egy hírt. A Facebook erre a múlt héten blokkolta az ausztrál felhasználóinál a hírek megnézését és megosztását, de néhány nap után visszakozott. A törvényt csütörtökön elfogadták, egyedül annyiban engedtek a Facebooknak, hogy a cég és a kiadók egyeztethetnek, mi számít hírnek, és csak a vitás esetekben dönt a kormány. A keresőmotorokat üzemeltető cégek pedig két héttel előre kötelesek jelezni, ha változtatnak valamit az algoritmusukon – hogy ez a gyakorlatban mennyire betartatható, arról azért sokaknak vannak kételyei.
AFP / OLIVIER DOULIERY
A Google is erősködött egy sort januárban, de végül a Facebooknál jóval korábban meghátrált (főleg, hogy a Microsoft jelezte, a Bing örömmel betöltené a Google kivonulása után maradó űrt). A Facebook pedig már azt is bejelentette: Kanadában, ahol hasonló törvényt tervez a kormány, már keresi a lehetőséget, hogy megállapodjon a médiaszolgáltatókkal, mielőtt hasonló vita jönne.
A Facebook átalakította a világ médiapiacát, ez akkora közhely, hogy szinte már leírni is ciki. Mégis, a kormányok mintha csak most jutottak volna el oda, hogy ezzel kezdeni is kellene valamit.
Bonyolítja a helyzetet, hogy nagyon sok szálon kritizálják a közösségi média nagy cégeit. A kritikáknak 3+1 irányvonala van, ezek több ponton is összeérnek.
1. Inkorrekt a közösségi média cégeinek túlsúlya a hírszolgáltatókkal szemben
Az ausztrál – és a kanadai – szabályozás a problémának ezzel a részletével próbál most kezdeni valamit. A konfliktus oka világos: amíg a kiadók fizetik az újságírókat, akik megkeresik és megírják a híreket, a Facebook csak megjeleníti a cikkeket, amelyet mások megírtak, és elviszi a hirdetési bevétel egy jelentősebb részét. A magyar mainstream sajtóba például az olvasók nagyjából harmada érkezik a Facebookról, és hasonló arányok jellemzőek külföldön is. Az ausztrál kormány most épp azzal indokolta a döntését: a kisebb kiadók járhatnak jól, ha pénzt kapnak a Facebooktól, amiért megjelenhetnek ott is a hírek.
Logikus a kiadók kérdése: miért kapjon a hirdetőktől pénzt egy portál olyan termékért, amelyen nem dolgozott. Amire persze a Facebook mondhatja azt, hogy rendben, lássuk meg, mire mennének ezek a portálok a közösségi médiából érkező olvasók nélkül. Hogy mégis visszakoztak, és az ausztrál kormány kompromisszumkészségének első jelére belementek egy egyezségbe, az annak a jele: a Facebooknak sem érdeke nyílt harcot folytatni egyetlen ország kormánya ellen sem, ahonnan még sok felhasználót és így bevételt remél.
hvg.hu
De azt is hozzátették, hogy az új szabály nyertese lehet a közszolgálati újságírás is. Ez abból a nagyon optimista alapfelvetésből indul ki, hogy ha több a pénz, akkor több energia marad a kattintásvadászat helyett minőségibb cikkekkel foglalkozni – mérget azért ne vegyünk rá, hogy ez mindenhol így lesz.
2. A nagy techcégek nem fizetnek elég adót
Ezt a problémát leginkább az európai kormányok szokták felvetni. A Facebook és a Google korábban rendszeresen szerepelt a magyar adóhatóság nagy adótartozást felhalmozó cégeinek listáján is. Arra hivatkozva ugyanis, hogy nem Magyarországon működnek, nem fizettek reklámadót (sem), pedig ez a két cég birtokolja a magyarországi online hirdetési piac több mint felét. A Facebook végül 2017-ben önként vállalta, hogy 2019-től minden országban adózik, ahol jelen van, nemrég az is kiderült, hogy Magyarországon 2017-re és 2018-ra 3,8 milliárd forint reklámadót fizetett be.
AFP / JOSH EDELSON
De egy ilyen vállalás nem változtat azon, hogy a legtöbb európai kormány szerint ezek a multik túl keveset adóznak ott, ahonnan a nyereségük származik, mert azt átcsatornázzák más országokba – jellemzően olyan helyekre, ahol egyedi adómegállapításoknak köszönhetően egészen minimális adó megfizetésére kötelesek. A francia kormány például emiatt tavaly 3 százalékos adót vetett ki az országban nyújtott digitális szolgáltatásokon belül azokra a cégekre, amelyeknek a bevétele Franciaországban 25, globálisan 750 millió euró feletti. Az EU is ígért közös fellépést – ennek a tervezete a közös digitális adózásra nem tett végül javaslatot, részben például a magyar kormány ellenkezése miatt. A tiltakozó kormányok elsősorban azt nehezményezik (azon túl, hogy ebben egyenes utat látnak egy közös európai adópolitika felé, holott a jövedelem- és nyereség utáni adózás a mai napig tagállami hatáskörbe tartozik), hogy egy ilyen adóból származó bevétel a közös uniós kasszába vándorolna – az elképzelések szerint például részben ebből fedezhetnék az uniós költségvetést, vagy épp a most induló, kötvénykibocsátásból fedezett helyreállítási alapot.
3. Túl fontos politikai szereplők a közösségi média óriásai ahhoz, hogy ennyire laza szabályok vonatkozzanak rájuk
A Facebook (ahogy a mostani botrányból kimaradó Twitter is) ugyan sokszor megígéri, hogy fellép az álhírek ellen, és néha ennek tényleg vannak jelei is, az tagadhatatlan, hogy a közösségi médiában sokkal könnyebb hazugságokat terjeszteni, mint a hagyományos sajtóban. Ha valami megjelenik egy álhíroldalon, az nyugodtan terjedhet, ha egyszer nem szab korlátot sem a médiatörvény, sem a szakmai etika. Egyre többen vetik fel, hogy valamit kezdeni kell ennek a szabályozásával.
A probléma nem új, az már a 2016-os amerikai elnökválasztás és a Brexit-népszavazás után kiderült, hogy az álhírek, illetve a Facebookról szerzett adatok segítségével végzett úgynevezett választói mikrotargetálás befolyásolhatták az eredményt. Ebbe a Cambridge Analytica nevű adatelemző cég bele is bukott, kiderült azonban az is hogy ez csepp a tengerben: több tízezer alkalmazás férhetett hozzá jogszerűtlenül a felhasználók Facebookon tárolt adataihoz.
AFP / JAAP ARRIENS
A Facebook kiperkált emiatt valamekkora büntetést, de túlélték a botrányokat, a 2020-as választási szezonra pedig már az álhírekkel kapcsolatban is egy fokkal keményebbek lettek. Ennek a leglátványosabb pontja az volt, amikor a Twitteren előszeretettel (egyre nagyobb hülyeségeket és egyre veszélyesebb provokációt) kommunikáló Donald Trumpot gyakorlatilag kitiltották a közösségi médiából. De amikor a tavalyi amerikai kampányban egy jobboldali bulvárlap minden alap nélküli „leleplező” történetet adott ki Joe Biden állítólagos bűnügyeiről, egy ideig azt sem engedték terjedni – ez óriási váltás volt 2016-hoz képest. De itt még mindig csak egyedi ügyekről van szó, a közösségi médiára vonatkozó szabályozás a mai napig sokkal lazább, mint amennyi a politikai súlyával arányos lenne.
+1: Véleményterror
Világszerte sok politikus kiált Facebook- vagy épp Twitter-cenzúrát, a sorba beállt a magyar kormány is. Ezeknek a közös pontja az, hogy nincs valós alapjuk. Ennek ellenére amikor arról folyik a vita, hogy szigorúbb szabályok közé kell-e terelni a közösségi média nagyjait, rendszeresen előkerülnek ezek az „érvek” is.
De hogyan tovább?
Az ausztrál döntés után elképzelhető, hogy más országokban is fizetni fog a Facebook, vagy legalábbis egyezkedni a kiadókkal. A BBC arról írt, hogy európai politikusok is számolgatják, mit lehet az ausztrál törvényből átültetni az itteni jogrendszerbe. De Stephen Scheeler a már idézett nyilatkozatában ennél is jóval tovább ment. Szerinte el kell jutni oda, hogy feldarabolják a techóriásokat.
A 2020-as amerikai elnökválasztás előtt a Demokrata Párt előválasztásán ezt ígérte Elizabeth Warren is, és ő sokkal részletesebben ki is fejtette a tervét: abban látta a problémát, hogy egy nagy techcég más vállalatok felvásárlásával nő még nagyobbra, így a Facebooktól leválasztotta volna az Instagramot és a WhatsAppot, a Google-ről a Waze-t, a Nestet és a DoubleClicket, az Amazonról pedig a Whole Foods-t és a Zapoost. Scheeler minderről úgy fogalmazott:
Ezeknek a platformoknak a mérete és a befolyása az elménkre, az agyunkra, mindarra, amit polgárokként, fogyasztókként teszünk, akkora hatalmat jelent, hogy ha meghagyjuk őket néhány nagyon szigorúan kontrollált vállalat, mint a Facebook kezében, az a katasztrófa receptje.