Meglepetést okozott Ózdon a Johnson Electric gyárbezárása. A város egyik utolsó nagyfoglalkoztatója múlt kedden jelentette be, hogy bezárja autóipari alkatrészeket előállító üzemét, és több lépcsőben megválik körülbelül 800 munkavállalójától, a cég egy év múlva teljesen felszámolja itteni telephelyét.

Munkások dolgoznak a Johnson Electric Ózd Kft. ózdi üzeme 2013. december 10-én

MTI / Vajda János

Pár hónapja még arról volt szó, hogy évekig biztos lesz a munkahelyünk – mondta a hvg.hu-nak a gyárban idén 17. éve dolgozó operátor, Anita. Nemcsak őt érte váratlanul a fejlemény, Zoltán is szomorúan válaszolgatott kérdéseinkre a gyár előtti parkolóban, két hózápor közötti csalóka áprilisi napfényben. A középkorú férfi, aki több mint 13 éve van a cégnél és pár éve minőségellenőrként dolgozik, arról beszélt, hogy tavaly még sok megrendelésről volt szó a cégen belül. Egyikőjük sem hallott előzetesen azokról a problémákról, amelyek miatt a bezárás mellett döntött a vezetés. „A hátsó csarnokról beszélték, hogy leállhat” – intett a két fiatal, Erika és Miklós a várost átszelő Hangony-patak medréhez közelebb fekvő szürke épület felé, de konkrétumot nem hallottak.

Fazekas István

Még így is többet tudtak, mint a városvezetés. „Földhöz vágott a dolog” – mondta a hvg.hu-nak Janiczak Dávid, a települést hetedik éve irányító, korábban a Jobbik, 2019-ben egy helyi civil tömörülés színeiben megválasztott polgármester, aki szerint tavalyhoz képest, amikor az ABB tett hasonló bejelentést, most még csak pletykák sem jutottak el hozzá a cég szándékairól.

AZ ABB ózdi gyára

MTI / Vajda János

A Johnson Electric bezárásával egy éven belül két nagyfoglalkoztató kiesésével kell a városnak számolnia, pedig ezek azok az üzemek, amelyekből "a lakosság és az önkormányzat élt” - mondta a politikus. Az ABB tavaly februárban jelentette be, hogy a gazdaságtalan termelés miatt bezárja elektromos kismegszakítókat gyártó üzemét, a döntéshez egy tízmilliárdos termékvisszahívás is hozzájárulhatott.

Egy tízmilliárdos termékvisszahívás okozhatta az ózdi gyárbezárást

A kormány nem siet egyeztetni az önkormányzattal az ezer ember elbocsátásával járó gyárbezárás kapcsán, pedig az országos átlaggal ellentétben Borsodban nagyon rossz a munkaerőpiaci helyzet. Az üzem eladását a kereslet csökkenésével magyarázta a tulajdonos. Az ABB bezárásra ítélt ózdi gyáránál jártunk.

A Johnson keresletváltozásra hivatkozva hozta meg a döntést, ami a polgármester szerint szörnyű helyzetet teremtett. Eleve kevesen tudnak helyben munkát találni, távolabbra ingázni pedig megterhelő, és a városnak sem jó.

"Kisgyerekeim vannak, nem tudnám megoldani" - mondta Anita, Zoltán pedig idős, ápolásra szoruló édesanyja miatt zárja ki az ingázást. A férfinek van olyan ismerőse, aki Egerbe jár háromműszakos munkába, reggeli műszak esetén hajnali négyes indulással és délután négyes érkezéssel, vagyis a napja nagy része odavan. Megoldás lenne a költözés - morfondírozik -, de hiába él családi házban, abból a pénzből, amennyiért megvennék tőle, nem tudna megfelelő lakást vásárolni egy jobb munkalehetőségekkel kecsegtető településen. “Egy garzont sem kapnék érte.”

Fazekas István

A hvg.hu által megkérdezett dolgozók közül inkább csak a fentebb említett fiatalok voltak nyitottak az ingázásra, de még nem tudták, megmondani, hova mennének. Janiczak Dávid viszont nemcsak azért nem lelkesedik az ingázásért, mert sok idejét elveszi az embereknek, de a munkájuk által teremtett érték nagy része is más települést gazdagít. “Nem találok szavakat arra, hogy ez mekkora érvágás.”

Janiczak Dávid

MTI / Komka Péter

A településnek az ABB tavalyi bezárása is több százmilliós kiesést jelentett, erre jöttek az önkormányzatokat sújtó kormányzati elvonások: az iparűzési adó felezése 170 millió, a gépjárműadó elvétele 60 millió forinttal csökkentette a város bevételeit a polgármester szerint. A Johnsontól idén 600-800 millió forintos adóra számítanak, jövőre pedig szinte semmire. Nemcsak a gyárban dolgozók és közvetlen hozzátartozóik, de a kapcsolódó szolgáltatóipar - a gyárnak fuvarozó kamionos cégtől kezdve a fodrászokig, kozmetikusokig, kisboltosokig - is megsínylik majd a bezárást - mondta. Ráadásul a kieső bevételek miatt a polgármester attól tart, hogy veszélybe kerülhet az önkormányzatnál dolgozó 518 alkalmazott munkahelye és a kötelező önkormányzati feladatok ellátása is.

A kormány tavaly és idén is segítséget ígért, de az eddig ide érkezett cégek egyelőre nem szívták fel az összes szabad munkaerőt: az ABB telephelyére költözött piacvezető jakuzzigyártó Wellis Magyarország Zrt. a polgármester szerint erre az évre 300, jövőre további 500 munkahelyet ígért. Ez még kevesebb, mint amennyi munkahely megszűnt, ráadásul Janiczak Dávid szerint hiába jön még két másik kisebb cég - egy konténer-, illetve egy betonelemgyártó vállalkozás -, a dolgozók nagy része nem képes megfelelni az ezeknél elvárt, megterhelőbb fizikai munka követelményeinek.

A polgármester ettől függetlenül fontosnak tartja, hogy velük a cégek szélesebb spektruma van jelen a településen, de szerinte elengedhetetlenek az 1000-2000 főt foglalkoztató nagyobb vállalkozások. A polgármester azt is jelezte, hogy bár a kormányzat már felvette a kapcsolatot az üzemmel, és a tavalyi gyárbezárást követően is segített új vállalkozást a településre hozni, az önkormányzatot csak a legminimálisabb mértékben vonták be a folyamatba.

Reviczky Zsolt

Az újabb cégek odatelepüléséről Riz Gábor, Ózd és környéke fideszes országgyűlési képviselője számolt be szerdán. Mint Facebook-posztjában írta, 550 új munkahelyet teremt az a három társaság - a fentebb említett kettőn kívül még egy buszgyártó -, amelyek a magyar kormány és az Ózdi Acélművek Kft. közös, összesen 1,3 milliárd forintos beruházásával kezdenek működni az acélművek eddig kihasználatlan területén. A tervek szerint ezek a cégek jövőre már termelni is fognak. A képviselő arról is írt, hogy őszre egy olyan vállalkozást is szeretnének találni, amelyik átveszi a Johnson Electric munkacsarnokait. Janiczak Dávid szerdai a bejelentést azzal kommentálta, hogy minden új munkahelynek örülnek, mert biztosítja az ózdiak megélhetését.

A Johnson Electricnél a héten már megkezdődtek a tárgyalások a munkavállalói képviselettel az elbocsátások feltételeiről és üteméről. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint a szerdai megbeszélésen kijelölték azt a négy témakört, amelyikben szeretnének megállapodásra jutni: milyen egyszeri juttatást nyújtanak az elbocsátott dolgozóknak, milyen ütemben zajlik majd a leépítés, hogyan lehet biztosítani a gyár megfelelő működését a végső kapuzárásig, illetve milyen programokkal segíthetik az elbocsátott munkatársak továbblépését.

Fazekas István

Az első témakörben jövő héten már javaslatot is tesznek. Bízik benne, hogy a korábbi magyarországi gyárbezárásoknál - Nokia, Electrolux - kidolgozott programokhoz hasonlóan sikerül majd megoldást találni itt is, és a cég a tavaly távozó ABB-hez hasonlóan korrekt módon kezeli a leépítést - mondta a hvg.hu-nak. A szakszervezeti vezető szerint emellett már érkeztek jelzések környékbeli vállalkozások felől is, hogy a dolgozók egy részének tudnának munkahelyet biztosítani.

Az üggyel kapcsolatban Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője a múlt héten azt közölte, hogy mindent megtesz a kormány, hogy szinten tartsa a foglalkoztatást, és azt is jelezte, hogy az ABB tavalyi bezárása után az annak telephelyére költöző 800 új munkahelyet tervező Wellis révén “már sikerült megoldást találni a dolgozók tovább foglalkoztatására”. Ezt az álláskeresők száma azonban egyelőre még nem igazolja.

Idén januárban összesen 5107 álláskeresőt tartott nyilván az ózdi járásban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, ami bő 1100 fővel volt magasabb a tavaly januári adatnál. A helyzet azóta csak kismértékben javult: március végén 5041 álláskeresőről számoltak be. Nem biztatóbbak a települési szintű adatok sem: Ózdon idén februárban 2 804 álláskeresőről tudott a NFSZ, akik tavaly ilyenkor közel hétszázzal kevesebben, 2153-an voltak. A most bejelentett új beruházások, ha nem is azonnal, de hamarosan javíthatnak a helyzeten.